10.rész - Kereszttűz (Finálé!)

Az előző részek tartalmából:

Abigel:Akárki, akármit mond neked, gondold meg kétszer, hogy mit hiszel el. Ez a hely, máldító.
Lucy:Máldító?
Abigel:Átkozott.
-
Abigel:Nem akarok pletykálni, de a tesitanár dugiszálja Patriciat.
Lucy:Ezt meg miből gondolod?
Abigel:Miből gondolom?! Tegnap láttam őket együtt smárolni az egyik közeli parkban...
-
Ken:Egy rákos daganatot találtak a méhedben ami elég csúnyán elterjedt.
Ken:Ki kell, hogy operálják a méhed, Kate.
-
Abigel:Most Patricia is jól megszívja.
Penny:Eddig a faszt szívta, hát most szívja ezt is.
-
Lui:Kit szeretsz? Azt hittem nincs senkid.
Kate:De van valakim, de eddig még nem beszéltem róla, mert azt hittem, hogy nem olyan komoly.
Kate:Nagyon szeretjük egymást. Nem akarjuk nagy dobra verni.
Lui:Értem. Szóval nagyon szeretitek egymást. Ő is szereted téged?
Kate:Igen, nagyon szeret engem ő is.
Lui:Aha. És ha nagyon szeret téged ez a férfi akkor most hol van?!
-
Romeo:Mi történt veled szerelmem?
Kate:A..
(Kate-t ekkor félbeszakította apja aki meglátta, hogy lányát egy koros férfi ölelgeti az ágyon. Kevin meglepődött lett, aztán dühös)
Kevin:Maga meg mit keres itt?
(Romeo hirtelen kiszabadította nyakát Kate kezei közül majd felállt az ágyról, s feltette két kezét)
Romeo:Nézze uram.
Kate:Apu megtudom magyarázni.
Kevin:Ki ez a férfi, Kate?!
Kate:Ő.
Romeo:Én. Hát.
------------
Mark:Gyertek elő onnan a fa mögül.
(Ellie és Lucy magatehetetlenül álltak fel majd kisétáltak elő a vastag tölgyfa mögül)
(Mark pisztolyával hadonászott, körülbelül öt lépésre lehetett a lányoktól kiknek halálfélelme izgatottsággal oldódott)
Mark:Á. A vidám lányok cserkészcsapata. Na kivel kezdjük akkor? Kit lőjünk fejbe először.
(Mark vidáman és viccelődve beszélt. Bal karjával Patricia fejét szorította hónalja alá, jobb karjával pedig elkezdett mutogatni)
Mark:Ecc-pecc...
(Mikor Mark hirtelen meghúzta volna a ravaszt Lucy háta mögül rántotta elő egyik kezét melyből egy vastag követ hajított el ami egyenesen Mark fejéhez pattant, s a férfi egy pillanatra a hirtelen megrázkódtatástól és fájdalomtól ami homlokába nyilalt felemelte kezét, meghúzta a ravaszt, s a levegőbe lőtt. Patricia kiesett a férfi hóna alól egyenesen a piszkos földre. Lucy nekifutásból gyomron karolta a férfit majd leteperte azt a földre. A férfi kezéből az esés során a pisztoly kicsúszott. Ellie odarohant, hogy felvegye a pisztolyt amit meg is tett, s messzire elhajította. Ekkor Lucy a könyökével a férfi legnemesebb szervébe könyökölt. Mark elviselhetetlen fájdalma az ágyékától egészen a gerincén keresztül futott fel a fejébe, s azonnal kezeivel férfiasságához kapott miközben könnycseppek szöktek ki szemein keresztül. A következő pillanatban a lányok szirénák harsongó zajaira lettek figyelmesek. Rendőrautók fordultak be a parkba majd a járőrökből kiszálló tisztek azonnal megrohamozták a parkban lévőket. Lucy szapora lélegzetvételei közben magabiztosan szólt oda Ellie-nek)
Lucy:Ez a szerencsenapunk.
---
Kate:Apa! Ő. Ő. Ő. Szóval, ő.
(Kate ujjait tördelve ült a kórházi ágyon miközben szíve hevesen vert és megpróbált egy normális kifogást találni Romeo jelenlétét illetőleg)
Kate:Ő, Lucy apja. Az osztálytársam, Lucy. Apja. Lucy. Mondtam Lucy-nak, hogy hozza el nekem a leckét, de...
(Amint Romeo látja, hogy Kate elakad, gondolkodás nélkül megered a nyelve)
Romeo:A lányom suliban van, szóval én hoztam el a leckét.
(Kevin arcáról eltűnik a gyanú, majd barátságosan kezet nyújt a férfi felé)
Kevin:Értem. Elnézést. Azt hittem, hogy valami idegen és bántani akarja a lányomat. Elnézést.
Kevin:Kevin vagyok.
Romeo:Romeo.
(Romeo kezet ráz Kevinnel)
Kevin:Hol van Júlia?
Kate:Jaj apa!
Kevin:Csak viccelek.
Romeo:Én megyek is.
(Romeo Kate-re vet mégegy utolsó pillantást)
Romeo:Jobbulást.
Kate:Köszönöm szépen. Üzenem Lucy-nak, hogy már hiányzik és jó lenne, ha jönne és meglátogatna.
Romeo:Jönni fog. Jönni fog. Biztosan.
(Kate erőltetetten mosolyog. Romeo Kate felé int majd elköszönöm, s kimegy a szobából)
Romeo:Viszlát. Örülök, hogy megismerhettem.
Kevin:Szintúgy.
(Romeo távozását követően Kevin leül Kate ágyára majd végigsimít Kate haján, s mélyen a szemébe néz)
Kevin:Ki ez a Lucy?
Kate:Az egyik osztálytársam.
Kevin:Nem is meséltél még róla.
Kate:Tudom.
Kevin:Akkor mesélj róla. Jó barátnőd lehet, ha már a leckét is külön leírja neked.
(Kate savanyú arccal erőltet egy gyors mosolyt)
---
(Mindeközben egy fekete nadrág lohol felfele az iskolában a harmadik emeletre vezető lépcsőfokain. Mikor felér a folyosóra, végig megy azon majd balra fordul, s bemegy az utolsó ajtón. Férfi mosdó. Befordul az egyik wc fülkéhez majd kinyitja annak ajtaját. A lehajtott wc tetőn ülve Penny-t pillantja meg aki egyenesen szembe néz vele.)
Penny:Késtél!
Bryan:Tudom, bocsi.
(Bryan megrázza a vállát. Zsebre tett kezei kihangsúlyozzák izmos bicepszeit.)
Bryan:Na!
Bryan:Izé, van?
Penny:Vanni mindig van. A kérdés csak az, hogy megtudod-e fizetni.
Bryan:Hát, van nálam valamennyi..
(Penny dühösen közbevág)
Penny:Mi az, hogy valamennyi?! Megmondtam, hogy annyi akkor az annyi is! Mégis mit képzelsz hol vagy?! Bolhapiacon?!
Bryan:Jól van na!
Bryan:Eredeti?
Penny:Csak is az!
(Bryan erősen beleszív a levegőbe. A hang ahogy a levegő behatol az orrán szinte visszhangzik a mosdóban)
(A srác belenyúl farzsebébe majd előveszi pénztárcáját. Kivesz belőle egy ötezrest majd átnyújtja a lánynak aki zsebrevágja a pénzt)
Penny:Na! Így megy ez!
(Penny elővesz egy fekete kis tasakot a zsebéből majd átnyújtja Bryan-nek. Bryan gyorsan zsebrevágja azt majd kilép a fülkéből, óvatosan körülnéz és visszalép Penny elé)
Bryan:Izé, kösz.
Penny:Most menj! Nem akarom, hogy más is meglásson!
Bryan:Más?! Úgy érted, hogy ..
(Penny félbeszakítja Bryan-t és ráordít)
Penny:Menjél már!
(Bryan beteszi a fülke ajtaját majd kimegy a mosdóból)
---
(Lucy és Ellie piszkos ruháikban ülnek egy rendőrautó hátsó ülésén. A kocsiban csak ők tartózkodnak. A parkot rendőrök és mentősök lepték el. A lányok a kocsiablakon keresztül figyelik az eseményeket amint az ég beborulni látszik, s az első elkezd cseperegni.)
Ellie:El sem hiszem, hogy ez történt.
Lucy:Mr. Mark volt az aki megölte Margaretet?
Ellie:Valószínűleg.
Lucy:És Penny-nek mi köze lehet az egészhez?
Ellie:És mi van Abigel-lel? Vagy a klónokkal. Már egy ideje nem is láttam őket.
Lucy:És Kate.
Ellie:És Lui.
Lucy:Valami itt nem stimmel.
Ellie:Lehet, hogy Mr. Mark őrjöngése csak egy melléktörténés volt.
Lucy:Ezt hogy érted?
Ellie:Úgy értem, hogy valami sokkal nagyobb valami van készülőben.
Lucy:Csak nem tudsz valamit?
(Ellie nagy levegőt vesz majd lehajtja a fejét)
Ellie:Mark Colone vagy Mr. Mark ahogy mi neveztük.. soha nem tudott volna bántani senkit sem.
(Lucy arcára meglepődöttség ül ki)
Lucy:Te meg miről beszélsz?
Ellie:Mr. Mark kettől lakik alattunk. Anyu ismeri. Nagyon sokat szoktak beszélgetni reggelente mikor együtt sétáltak le a parkolóba, munkábamenet. Mr. Mark soha, de soha nem tudna egy újjal hozzányúlni senkihez. Sőt. Soha nem kezdeményezne viszont kiskorúakkal.
Lucy:Mit akar ez jelenteni?
Ellie.Azt, hogy ez a dolog... vagy ez az izé. Fogalmam sincs, hogy mi befolyásolhatja az agyi működését, de ez a férfi nem Mr. Mark.
(Lucy ledöbben)
Lucy:Tessék?
Ellie:Mondom. Ez a férfi kizárt, hogy Mr. Mark legyen. Legalábbis személyiségileg biztosan nem ő. Külsőleg mindenképp, de belül... nem..
(Ellie leveszi szemüvegét majd megtörli szemeit.)
(Ellie elneveti magát)
Ellie:Egy olyan tudományos mániás embernek, mint én a világ legnehezebb dolga, ha valamit nem tud megfogható válaszokkal megmagyarázni..
Ellie:Talán Abigel-nek igaza volt.
Ellie:Az a hely ahova mi heti ötször bejárunk, tényleg átkozott.
---
(Bryan az egyik wc fülkében ül a wc csésze lehajtott fedelén, kezeit arcába temetve mikor hirtelen kinyílik az ajtó, s belép valaki Bryan mellé a fülkébe)
Justin:Na? Van?
Bryan:Van. De elég drága volt.
(Justin a zsebében kotorászik majd át ad egy bankjegyet Bryan-nek)
Justin:Tessék. Ennyi fedezi a felét?
Bryan:Fogjuk rá.
(Bryan feláll a csészéről majd előveszi a kis tasakot és Justin kezébe nyomja)
Bryan:Tessék. Legyen nálad, én nem vihetem haza. Anyám mindent átturkál.
Justin:Jólvan.
(Justin zsebrevágja a tasakot majd közelebb lép Bryan-hez, de nem szól egy szót sem.)
Bryan:Mi van?
(Justin rámosolyog Bryan-re majd közelebb lép hozzá, mélyen a szemébe néz. Bryan meglepődötten hőköl vissza majd Justin megragadja a grabancát. A két férfi újra egymás szemeiben elveszve állnak a wc fülkéjében. Justin elneveti magát majd sarkon fodul és kilép a fülkéből. Bryan nagy levegőt vesz majd belekotor hajába, s összeszorítja fogait, hangosan és gyorsan engedi ki a levegőt, kissé megijedve.)
----
Romeo:Köszönöm. További szép napot. Viszlát.
(Romeo egy csokor vörös rózsával lép ki egy virágüzletből majd mikor körülnéz, s nem lát egyetlen egy járművet sem, átfut az úton. A parkoló ahova parkolt körülbelül öt percre volt így hát gyalog kellett megtennie a vissza utat is. Ahogy egyre csak sétált, úgy érezte, mintha valami követné őt. Amint elért a parkolóhoz megpillantott egy zöld Audit ami felé közeledett, s nem úgy nézett ki, mint aki meg akarna állni.
Romeo:Mi a?
(Mielőtt még Romeo kitérhetett volna a kocsi elől a parkolóban az egyenesen nekirohant, s a férfi átgördült a kocsin, majd mikor újra földetért ájultan feküdt az úttesten. A rózsák szanaszét szóródtak az ütközés közepette.)
---
(A lányok két rendőrtiszt támogatásával lépnek be az iskola épületébe. Ulga tanárnő rohan elébük, majd megöleli őket)
Ulga:Te jóságos szűz anya! Nem esett bajotok? Ugye nem esett bajotok.
(Lucy és Ellie szótlanul állnak miközben Ulga ölelgeti őket)
Teresa rendőrtiszt:Jó napot, Teresa vagyok. A rendőrségtől.
(Ulga és Teresa kezet fognak)
(Teresa rendőrtiszt a mellette álló férfira mutat)
Teresa:Ő itt a partnerem, Michael.
Ulga:Jó napot.
Michael:Jó napot hölgyem.
(Ulga és a férfi kezet fognak)
Teresa:Sajnáljuk a történteket.
Ulga:Mi történt egyáltalán?
Teresa:Talán a részleteket jobb, ha majd később tisztázzuk. Azonban most jobb lenne, ha ezeket a diákokat először hazaengednék.. de ami mégjobb lenne, talán ha az iskolának van iskolapszichológusa... előnyösebb lenne, talán ha a lányok vele beszélgetnének az esetleges sokkhatás miatt. Túl sokat láthattak a történtekből.
Ulga:Mindenképp intézkedni fogok.
Teresa:Ugyanakkor hamarosan felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel és a lányokat újra kihallgatjuk.
Ulga:De mi történt?
Michael:A testnevelőtanár elrabolt egy diákot és megsebesített két itt dolgozó embert. Egy nőt és egy férfit.
Ulga:Te jóságos.
Teresa:A nő súlyos állapotban van. A férfinak már sikerült stabilizálni az állapotát. A lányt akit elraboltak csak a lelkét kell meggyógyítaniuk. Szerencsére nem sérült komolyabban néhány horzsoláson kívül.
(Lucy és Ellie arrébb somfordál, hogy kettesben susoghassanak egymással)
(Ellie vészjóslóan körülnéz)
Ellie:Újra itt a szörny szájában.
Lucy:Állítólag Patricia rendbe fog jönni. És az igazgató is.
Ellie:Remélem, hogy Mrs. Kelly állapotát is stabilizálják.
Lucy:Egész úton azt mondogattad, hogy Mr. Mark nem az a Mr. Mark.
Ellie:Igen, azért mert Mr. Mark nem az a Mr. Mark! Ő nem egy őrült. Se nem pedofil.
(Ellie méregetve nézi a falakat a porta előtt)
Ellie:Olvastam már ilyenről.
Lucy:Milyenről?
Ellie:A Földön vannak olyan helyek, földrajzi pontok ahol az energiák, mint például a mágneses energia a máshol általános rezgésszámban eltérően vannak jelen.
Lucy:Ajaj, ez földrajz meg mindenféle izé, abban nem vagyok jó.
Ellie:Szóval a titka ennek a helynek a mágnesességben és az eltérő pólusosságban lehet.
Lucy:Embernyelven?
Ellie:A lényeg az, hogy mindenhol van mágneses energia. De vannak olyan helyek ahol a mágneses energia meghaladja a normál számokat. A megengedett számokat.
Lucy:És?
Ellie:Ő. Láttad azt a horrorfilmet ahol egy család beköltözött egy házba és végül a férj megakarta gyilkolni a családját, mert azt állította, hogy megszállta őt egy démon?
Lucy:Igen. Az igaz történet alapján készült.
Ellie:Pontosan! Mert az egész igaz is volt. Vagyis, többnyire. A lényeg, hogy később feltérképezték a helyet és a mágneses energia csak úgy pangott az egész területen ahova a ház épült. Ergo, a mágneses energia befolyásolja az emberi agyat, mivel a testünk is vezeti az áramot, így az energia is befolyással van ránk.
Lucy:És az agyunkra is.
Ellie:Látom érted. Ami azt jelenti, hogy..
Lucy:Hogy befolyásolhatja a viselkedésünket, a hangulatunkat, és minden mást.
Ellie:Igen és valószínűleg megvan a tudományos magyarázat, hogy miért viselkedik mindenki furán és miért érezzük magunkat egyszer fent,egyszer pedig lent ha a suliban vagyunk.
(Ellie önfeledten mosolyog)
Ellie:Megoldottam. Semmi átok nincs ezen a helyen. Ez tiszta fizika és földrajz.
Lucy:Az úgy oké. Én hiszek neked. De hogy akarod elhitetni ezt másokkal? És hogy akarsz ez ellen tenni?
(Ellie lélegzete elakad, pupillái kitágulnak majd kétségbeesett arccal mereng a semmibe, válasz nélkül)
Ellie:Nem tudom. De ami még ennél is félelmetesebb, hogy minél több időt töltünk itt tehetetlenül annál nagyobb az esélye, hogy hamarosan mi is kontrolálhatatlanná válunk a nélkül, hogy észrevennénk magunkon.
Lucy:Magyarul megemészt minket ez a hely.
(Lucy és Ellie elszörnyedve néznek egymás szemébe)
----
(Az iskola épületének egyik eldugott termében amelyet függönyökkel sötétítettek be, s amelyben a padokat a falhoz tolták, három tetőtöl talpig feketébe öltözött csuklyás alak helyez vékony, fekete gyertyákat a terem közepére kör alakban majd meggyújták azokat. A három alak a gyerták által bezárt körbe ül, törökülésben majd kinyútják kezüket, s megfogják egymásét. A következő pillanatban az egyik alak kezeivel csuklyája felé közelít majd leveszi azt, s hangosan kántálni kezd.)
Aurora: Baal, Agares, Vassago, Samigina, Barbas, Valefor, Amon, Barbatos, Paimon, Buer, Gusion, Sitri, Beleth, Leraje, Eligos, Zepar, Botis, Eligos, Bathin, Sallos, Purson démonok megidézünk benneteket. Adjatok nekünk erőt, szépséget, fiatalságot, a lelkünkért cserébe.
(Aurora felvesz egy ollót maga mellől majd levág egy tincset a hajából. Ekkor a mellett ülő csuklyás alak is lehúzza magáról kucsmáját majd maga mögé nyúl, s egy kelyhez markol meg amit maguk elé helyez)
Lexi:Tessék.
(Aurora beledobja a haját a kehelybe majd az ollóval megcsippenti egyik ujjának hegyét, s a belőle kirohanó vért egyenesen a kehelybe csepegteti. Ezután tovább adja az ollót a többieknek.)
Aurora:Fogadjátok áldozatunkat eme oltáron. Hozzátok el nekünk a végtelen erőt. Adjátok nekünk az erőt. És a tiétek vagyunk.
------------------------------

9.rész - Veszélyes és mozog

Abigel:Akárki, akármit mond neked, gondold meg kétszer, hogy mit hiszel el. Ez a hely, máldító.
Lucy:Máldító?
Abigel:Átkozott.
-
Abigel:Nem akarok pletykálni, de a tesitanár dugiszálja Patriciat.
Lucy:Ezt meg miből gondolod?
Abigel:Miből gondolom?! Tegnap láttam őket együtt smárolni az egyik közeli parkban...
-
Ken:Egy rákos daganatot találtak a méhedben ami elég csúnyán elterjedt.
Ken:Ki kell, hogy operálják a méhed, Kate.
-
Abigel:Most Patricia is jól megszívja.
Penny:Eddig a faszt szívta, hát most szívja ezt is.
(A lányok felnevetnek. Lucy és Ellie az öltöző ajtajából hallgatóznak. Ellie felvonja szemöldökét)
Abigel:Ez a Patricia tényleg azt hitte, hogy együttműködünk vele.
Penny:Ribanckurva. Megérdemli azt amit teszünk vele.
-
(Patricia egy sötét szobában ül egy széken. Kezei a széktámlához kötve. Szeme szemtakaróval befedve.)
Patricia:Segítség! Hahó! Segítség! Hall valaki?! Haló! Engedjenek el! Kérem! Könyörgöm!
------------
(Ellie és Lucy táskáikkal a vállukon sétálgatnak osztályuk ajtaja előtt a folyosón miközben fejeiket, s szemeiket is forgatják, hogy többször körbepásztázzák a területet)
Ellie:Te láttad Patriciat?
Lucy:Nem. És te?
Ellie:Egyáltalán nem. Sőt. Nem láttam senkit. Nincs itt se May, se a szőke klónok, se Abigel vagy bárki más.
Ellie:Ezek együtt lehetnek valahol.
Lucy:Abigel, May és a szőke klónok? Nem hangzik túl groteszknek? És külöben meg, nem azt mondtad, hogy May kérvényezte a magántanulóságiját? Ami azt jelenti, hogy ő többet már nem is jön be.
Ellie:Ja, ezt nem mondtam. Azóta már visszadobták neki. Nem fogadták el, mert nem volt nyomós indok arra, hogy otthon tanulhasson.
Lucy:Ha csak nem azért akart, mert leszbikus.
Ellie:Ha emiatt akart magántanuló lenni akkor jól is tették, hogy elutasították. Az ember ne bújkáljon el, csak mert más, mint a többiek.
(Ellie a karórájára pillant)
Ellie:Áhá. Kábé két perc és csengetnek.
Lucy:Nem megyünk be?
Ellie:Minek? Maradjunk míg meg nem szólal a csengő. Hátha látunk valami érdekeset.
(A folyosókon közlekedő diákok közül hirtelen kitűnik a lányok számára egy ismerős arc ami feléjük közelít majd leszólítja őket)
May:Sziasztok.
Ellie:Szia!
Lucy:No lám! A tékozló fiú hazatért.
(May elmosolyodik)
May:Abigel?
Ellie:Fogalmunk sincs.
May:És Patricia?
Lucy:Szintúgy.
May:Érdekes. Pedig azt hittem, hogy már alig várják, hogy újra betámadhassanak.
Ellie:Nem fognak. És ha mégis mi is itt vagyunk. Nem hagyjuk, hogy ez történjen.
(Lucy lábújjhegyre áll, s végigbámul a folyosón)
Lucy:Lui-t sem látom sehol.
Ellie:És Kate sem jár már egy ideje.
Lucy:Itt valami nem stimmel.
(Ebben a pillanatban Penny fordul be a folyosón, de amint meglátja a lányokat ahogy azok együtt állnak egy háromszöget bezárva, sarkon fordul majd szapora léptekkel távozik. Lucy látja mindezt.)
Lucy:És én ki fogom deríteni. Maradjatok.
(Lucy gyors léptekkel szeli át a folyosót Penny-t követve, ugyanakkor eltűnve a lányok horizontjáról)
May:Mi történt?
(Ellie értetlenül igazgatja jobb mutatóujjával szemüvegét)
Ellie:Nem tudom.
(Ekkor hirtelen megszólal a csengő. Ellie és May betérnek az osztályba miközben Lucy már a második emeletre felvezető lépcsőn topog felfelé, Penny után aki a lépcsőfordulónál megállva átfordul egy újabb lépcsősor elé majd felsétál azon, egyenesen a harmadik emeletre. Lucy utánaered, de mikor megmászná a harmadik emelethez vezető lépcsősor első fokát, kiabálást hall a közeli igazgatói irodából amely kiszűrődika folyosóra. Lucy megáll, s fülel. Ekkorra már minden diák elfoglalta osztálytermét.. legalábbis majdnem mindenki.)
-Az egyik diákot elrabolták és váltságdíjat követelnek érte, te ezt minek neveznéd?!
(Egy férfi hang reagál a dühös mondatra)
-El sem tudom képzelni, hogy itt volt az orrunk előtt egész idő alatt.
(Lucy óvatosan közelebb lépked az ajtóhoz mely mögül a hangokat hallja)
(A női hang újra felkiált)
-Patricia Tisch-t elrabolták és ha 24 órán belül nem adjuk át Mark-nak azt amit követel megöli Patricia-t.
(Lucy nagy levegőt vesz majd a megdöbbenéstől nekidől a folyosó falának. A szobában hirtelen csend teremtődik majd Lucy kopogó lépteket hall amik egyre csak közelednek. Lucy visszatartva levegőjét szapora léptekkel felmegy a lépcsőn, egyenesen a harmadik emeletre. Mrs. Kelly e közben kiles az igazgatói iroda ajtaján, körülkémleli szemeivel az üres folyosót majd visszamegy, s bevágja maga után az ajtót)
(Lucy felért a harmadik emelet folyosójára majd körülnézett, de nem látott senkit. Ezután visszasétált a második emelet folyosójára. Az igazgatói irodából már nem szűrődtek ki hangok. Lucy előhalászta farmerzsebéből telefonját majd szaporán pötyögni kezdett azon.)
--
(Kate a kórházi ágyon fekszik betakarva mikor Lui belép a kórterembe)
(A fiú egy csokor vörösrózsával állít be a lányhoz. Amint belép óvatosan megközelíti Kate-t majd leül az ágya szélére. Kate megérzi Lui jelenlétét majd kinyitja szemeit)
Lui:Szia.
Kate:Szia.
Lui:Hogy vagy?
Kate:Pokolian.
Lui:Ezt neked hoztam.
(Kate körülnéz majd válaszol)
Kate:Tedd csak le ide az asztalra, itt.
(Kate az ágya melletti kiasztalra biccent)
(Lui felkel majd leteszi a rózsákat az asztalra amelyen csak egy váza van teli napraforgókkal. Amint az asztalra helyezi a virágokat visszaül az ágy szélére)
Kate:Neked nem a suliban kellene lenned?
Lui:És neked?
(Kate elmosolyodik)
Lui:Mi történt?
(Kate fáradt, s rekedt kissé álmos hangon válaszol)
Kate:Volt valami rákos daganat a méhemben.
Lui:És mi történt?
Kate:Kivették.
Lui:A daganatot.
Kate:Nem. Hanem. Kivették. A.
Lui:Micsodát?
Kate:Az egészet.
Lui:A méhed?
Kate:Ne mondd ki!
Kate:Már volt egy. Volt itt. Beszéltem. Nemrég volt itt egy pszichológus.
Lui:És segített?
Kate:Nem tudom.
Kate:Azt tudom, hogy pár órával ezelőtt még megakartam halni.. most már nem tudom, hogy mi lesz.
(Lui kétségbeesetten reagál majd megfogja Kate egyik kezét)
Lui:Kate!
Kate:Majd rendbe jövök. Valahogy.
Kate:Meg kell tenned nekem valamit.
Lui:Bármit amit csak kérsz.
(Lui mélyen Kate szemeibe nézett)
Kate:Meg kell keresned nekem valakit.
Lui:Kicsodát?
Kate:Valakit akit nagyon szeretek. Akibe szerelmes vagyok.
(Lui hirtelen ledöbbenésében kilöki két keze közül Kate kezét)
Kate:Mi az?
Lui:Kit szeretsz? Azt hittem nincs senkid.
Kate:De van valakim, de eddig még nem beszéltem róla, mert azt hittem, hogy nem olyan komoly.
(Lui arcára sértődöttség ül ki. A fiú feláll majd az ajtónak hátrál)
Lui:Ki az?
Kate:Egy nagyon kedves és édes, szeretnivaló férfi.
Lui:De ki az?!
Kate:Nem mondhatom meg.
Lui:Mert miért nem?
Kate:Mert nem. Tartsd tiszteletben.
Kate:Nagyon szeretjük egymást. Nem akarjuk nagy dobra verni.
Lui:Értem. Szóval nagyon szeretitek egymást. Ő is szereted téged?
Kate:Igen, nagyon szeret engem ő is.
Lui:Aha. És ha nagyon szeret téged ez a férfi akkor most hol van?!
Kate:Lui!
(Kate megrázza a fejét. Lui pedig elbúcsúzik majd kirohan az ajtón)
Lui:Jobbulást. Szia.
(Kate utánakiabál elégséges hangerejével, de választ nem kap)
Kate:Lui, most meg mi a baj?!
---
(Ellie épp egy munkafüzeti feladatot oldott meg mikor a padjában vibrálni kezdett telefonja. Óvatosan félretette tollát a füzet mellé majd benyúlt a padjába, kihúzta telefonját, s elolvasta a kapott üzenetét:,,Ne ijedj meg, de állítólag Patriciat elrabolták.")
(A feladó Lucy volt. Ellie, mikor elolvasta megdöbbent arckifejezéssel tette fel a kezét. Mrs. Juliana, földrajztanárnő, gombafrizurája és keretes szemüvege mögül azonnal felfigyelt Ellie-re, s felszólította)
Mrs. Juliana:Igen, Ellie?
(Ellie kissé erőlködve próbálta előadni magát)
Ellie:Tanárnő, ne haragudjon, de nagyon csikar a hasam, muszáj, hogy kimenjek.
(A tanárnő szemöldöke összébbkúszott)
Mrs. Juliana:Menj csak Ellie, de légy oly szíves és siess vissza.
(Az osztályban a hátul ülő diákok közül páran halkan felnevettek. Ellie mit sem törődve velük felállt, vállára vette táskáját, de ekkor a tanárnő újra félbeszakította)
Mrs. Juliana:Minek a táska?
Ellie:Ö, hát tudja ebben vannak a dolgaim. A tisztasági betétem, zsebkendő, papír meg ilyesmik.
Mrs. Juliana:Ó. Rendben.
(Ellie nagy levegőt vett, kifújta azt majd kiment az ajtón. Amint a folyosóra ért gyorsan el kellett bújnia az egyik italautomata mögé, mert Mrs. Kelly-t és Mr. Andrew-t látta távozni az épületből a folyosón keresztülmenet. Mindketten nagyon gyorsak voltak, feldúltak, s hangosan beszélgettek egymással. Miután mindketten elköszöntek a portástól, kimentek az iskola nagy ajtaján. Ellie megnyomott néhány gombot telefonján majd füléhez helyezte azt)
Ellie:Haló, hallasz? Hol vagy?
Lucy:Itt vagyok a harmadik emelet folyosóján.
Ellie:És sikerült valamit kiderítened?
Lucy:Semmit. Penny feljött ide, de eltűnt.
Ellie:Biztos, hogy jól láttad?
Lucy:Biztos! Neked nem órán kéne lenned?
Ellie:Hosszú. Mi volt ez az SMS?
Lucy:Itt voltam az igazgató iroda közelében és a nyitott ajtón keresztül hallottam, ahogy Mrs. Kelly és Mr. Andrew arról beszélt, hogy Mr. Mark a tesitanár elrabolta Patriciat.
Ellie:Patricianak viszonya volt Mr. Mark-kal.
Lucy:Aha.
Ellie:Ezért rabolta el, vagy most mi van?
Lucy:Fogalmam sincs.
(Lucy hirtelen hátra fordul a folyosón amint észreveszi, hogy valaki felér arra az emeletre amelyen ő is tartózkodik. Lucy meglepődve veszi észre Ellie-t aki ugyanebben a pillanatban kinyomja telefonját. Lucy szintúgy tesz majd zsebre rakja azt.)
Ellie:Most mi lesz?
Lucy:Valahogy meg kell tudnunk, hogy hol van Patricia.
Ellie:Aztán mégis hogyan?! Nemrég láttam Mrs. Kelly-t és Mr. Andrew-t elmenni. Nagyon feldúltak voltak.
Lucy:Akkor biztos Mr. Markhoz mentek a váltságdíjjal.
Ellie:Váltságdíj?! Ez valami német akciófilmsorozat vagy mi?!
Penny:Csak nem kerestek valamit?!
(Penny érces, szigorú, démoni hangja szólal meg a folyosó végén, s beharangozza az egész harmadik emeletet. Lucy és Ellie ijedten fordulnak szembe Penny-vel)
Lucy:Te meg mit csinálsz itt?
Penny:Mennétek megmenteni a kis barátnőtöket, ugye?
(Penny egyre közelebb és közelebb sétál. Rózsaszín kistáskája kezén virít. Démoni mosolya kihangsúlyozza őzike szemeit amely egyre éhesebbnek tűnnek.)
Ellie:Tudsz valamit róla beszélj! Ha nem, fogd be!
(Penny elmosolyodik majd kihúz egy üres pink színű vastag kis kocka alakú letéphető jegyzettömböt. Letép belőle egy papírt, füle mögül elő vesz egy tollat, a papírt a falhoz nyomja majd írni kezd rá. Mikor befejezte összegyűri, s odadobja a lányoknak. Ellie előrelép néhány lépést, felveszi a lapot majd kinyitja azt, s felolvassa)
Ellie:Elinoy út parkja?
Lucy:Csak félre akar vezetni!
Penny:Soha!
Ellie:Miért segítenél?!
Penny:Azért, mert Mark mindenképp megöli Patricia-t. Nem menthetitek meg, de a halálát még végig nézhetitek.
(Penny újra elmosolyodik. A lányok pedig szó nélkül lerohannak a lépcsőn át a második emeleten, le az elsőre majd a portára. Lucy és Ellie berontanak a portás szobájába ahol egy idősödő nő ül)
Lucy:Mrs. Kelly és Mr. Andrew bajban vannak, most azonnal hívja a rendőrséget és mondja meg nekik, hogy menjenek ki erre a címre!
Clarissa:Hogy micsoda?
Ellie:Nem hülyéskedünk, ez most komoly!
(Lucy ledobja a portás asztalára a címkét majd Ellie-vel együtt kirohannak az iskola ajtaján)
---
(Egy fekete Opel parkol le egy elhagyatott parknál a városon kívül. Mrs. Kelly és Mr. Andrew kiszállnak a járműből. Mrs. Kelly vállára rántja ridiküljét majd mindketten besétálnak a park erdősebb, bokrosabb részére. Minél beljebb érnek egyszer csak megpillantják Mark-ot aki egy padnál áll. Patricia az álló férfi mellett ül a padhoz kötözve. Patricia csak remeg, s zokog a padon ülve. Szája szigetelőszalaggal befedve. Szeme bekötve. Kezei, lábai összekötözve. Mark a kezében tartott pisztolyát a tanárokra szegezi akik megállnak vagy 5 lépésnyire Mark-tól)
Mark:Na! Na! Ne tovább!
(Mrs. Kelly előhúz egy fehér, tömött borítékot a ridiküljéből majd lobogtatni kezdi a levegőben)
Mrs. Kelly:Itt van, amit kértél.
Mark:Helyes! Nagyon helyes! Na most dobjátok szépen ide!
Mr. Andrew:Előbb engedd el a lányt!
Mark:A-a! Nálam van a fegyver, én diktálok. És remélem, hogy a zsarukat nem hívtátok ki, mert akkor rajtam kívül senki nem megy el innen élve.
Mrs. Kelly:Miért csinálod ezt Mark?
Mark:Mert csak. Semmi közötök hozzá, hogy miért csinálom azt amit csinálok.
Mr. Andrew:Te ölted meg Margaret Fay-t is, ugye?
Mark:Mi a faszról beszéltek?! Na dobd csak ide azt a szép kis borítékot.
Mrs. Kelly:Mondtam, hogy nem, addig amíg el nem engeded Patriciat.
Mark:Na jó! Nekem erre nincs időm!
(Mark meghúzza a ravaszt ami egyenesen Mrs. Kelly torkánál robban bele a nő bőrébe, s a másik oldalon a töltény távozik is. Kelly torkából cafatok és vér robban ki, s ömlik a pázsitra, ahogy a nő elvágódik, eldobja a borítékot.)
Mrs. Kelly:Áah!
Mr. Andrew:Jézus Istenem!
(Mr. Andrew odarohan Mrs. Kelly-hez, de ekkor őt is egy lövés teríti le a földre lábáról.)
---
(Kate arcán gyengéd ajkak kényesztetését érzi mikor kinyitja szemeit)
Kate:Itt vagy!
(Kate ahogy megpillantotta Romeo-t egy bőrdzsekit és egy farmert viselve menten elakadt a lélegzete és olyan boldogság töltötte el amit csak akkor érzett mikor átadhatta magát a hőn szeretett férfinak. A férfi az ágy szélén ült. Kate pedig most már belecsimpaszkodott Romeo nyakába. Kate-nek több se kellett, azonnal szenvedélyes csókokkal bombázta a férfit. Érezte forró nyelve, s nyála ízét. A lány testét elöntötték a hormonok és a kéj. Végül Kate mélyen a férfi szemébe nézett)
Romeo:Mi történt veled szerelmem?
Kate:A..
(Kate-t ekkor félbeszakította apja aki meglátta, hogy lányát egy koros férfi ölelgeti az ágyon. Kevin meglepődött lett, aztán dühös)
Kevin:Maga meg mit keres itt?
(Romeo hirtelen kiszabadította nyakát Kate kezei közül majd felállt az ágyról, s feltette két kezét)
Romeo:Nézze uram.
Kate:Apu megtudom magyarázni.
Kevin:Ki ez a férfi, Kate?!
Kate:Ő.
Romeo:Én. Hát.
(A szobában nem csak a szereplők, de a levegő is teljesen megfagyni érződött)
----
(Lucy és Ellie egy elhagyatott útszakaszon sétáltak)
Ellie:Pár perc és ott vagyunk.
Lucy:Remélem nem történt semmi. Hol vannak már a zsaruk?
Ellie:Szerencse, hogy a legközelebbi helyijáratos busz a parktól úgy tíz percnyire, fél óránként jár erre.
Lucy:El sem hiszem, hogy ez történik.
Ellie:Itt van!
(A lányok megpillantják a park tábláját majd szapora léptekkel berohannak a zöld övezetbe. Néhány lépés után hangokat hallanak, ezért lelassítanak majd az egyik fa mögül megpillantják Mrs. Kelly és Mr. Andrew tesét amint a földön alighogy mozognak)
(Ellie halkan felsóhajt)
Ellie:Uram atyám.
Lucy:Rohadt élet!
Ellie:Mi folyik itt?
(Mark ekkor kikötözi Patricia-t majd megához ráncigálja)
Mark:Most tovább kirándulunk, kis ribancom.
(Mark elindul Patricia-val, de a következő pillanatban megfordul és még kettőt belelő Mrs. Kelly és Mr. Andrew földön fekvő testébe amire a lányok összerezzennek, s egymásba kapaszkodva szökik ki könnyük ahogy végignézik a jelenetet)
Ellie:Édes Istenem!
Lucy:Úr Isten!
(Mark meghallja a közeli fa mögül szűrődő hangokat majd felkiált)
Mark:Ki van ott, ha?!
(Mark magával rángatja a még zokogó Patricia-t, s egyre közelebb sétál a lányok által bevett fa közelébe. A lányok nagyot nyelnek, nagy levegőt vesznek majd összekuporodnak, s szájuk elé téve kezüket várják végzetüket, hogy egyre közelebb érjen hozzájuk míg végül ők is megérzik támadójuk ízét.)
---
(folytatjuk...)