A sorozatról:

Lucy épp csak most kezdte el a gimnáziumot legjobb barátnőjével Penny-vel, de máris megmagyarázhatatlan, már-már paranormális dolgokat észlel maga körül. Amint pedig megismeri osztálytársait May-t, Ellie-t, Abigel-t, Kate-t és a többieket; rá kell jönnie, hogy nincs egyedül. A diákok végül össze kell hogy fogjanak, hogy együtt kiderítsék a rejtélyes és hátborzongató múltú iskola falain belül munkálkodó sötét titkokat és lerántsák a leplet mindenről.

2014. július 10., csütörtök

20.rész - Égés (FINÁLÉ)

Az előző részek tartalmából:

...
Penny:Abigel-t kellett volna elkapnod a szilveszteri bulin és nem Lucy-t.  Most nem tartanánk itt, ha nem lettél volna ilyen hülye szokásod szerint.
(Az alak kezei hirtelen körbefonják Penny nyakát mindkét oldalról)
Penny:Ááá!
...
(Penny elhalad May és Abigel mellett napszemüvegben, sálba bebugyolálva, de hirtelen a sál egy picit lecsúszik mire Abigel és May észreveszik a lila foltokat Penny nyakán. May hangosan megjegyzi)
May:Na mi az?! Rossz randi?!
(Penny visszafordul majd beszól)
Penny:Ha akarod a te nyakad köré is odatekerem.. jó szorosan.
Abigel:Hát ki is nézzük belőled!
...
Kate:El akarok menni a suliból.
Romeo:Hova el? És mi lesz velünk?
Kate:Nem tudom.
...
Kevin:A Townswille-i gimnázium- és leánykollégium felszabadított még egy helyet. Csak neked!
(Kate arca elfehéredik)
Kate:Hogy micsoda?
...
Bryan:Mit akarsz?
Justin:Ezt!
(Justin ekkor kihúzza magát, megemeli testét majd közelebb hajol a nála egy fejjel magasabb Bryan-hez, kezeivel átkulcsolja nyakát majd közelebb húzódik hozzá majd szenvedélyesen megcsókolja Bryan-t. A folyosón eközben az a néhány diák akik még kinn áll elneveti magát, mutogatni kezd, pofákat vág majd berohan a saját termébe. Bryan néhány másodperc múlva megijed majd meghátrál)
...
Bryan:Veled akarok lenni.
(Bryan elfordítja a fejét majd elhalkul)
Bryan:De nem lehet.
(Justin ekkor odalép Bryan elé)
Justin:Mert nem akarod, hogy megtudják, hogy buzi vagy.
(Bryan újra felemeli a hangját, elpirul)
Bryan:Ne mondd már ki ezt a rohadt szót. Utálom!
....
Aurora:Elegem van abból, hogy folyton mondogatod, hogy a csapat tagja vagyok de közben egy hülye szerepet kell játszanom, aminek a szövegét mindig te írod meg. Elegem van! Ja, és a hülye kis deviáns démonidéző klubodból is kiszállok, mert szeritnem hótciki az egész. Nagyon gáz. Örülj neki, hogy nem jelentelek be a pszichiátriára emiatt.
Lexi:Hogy mi van?!
Aurora:Vége van Lexi! Ennyi volt!
...
(Ellie hatalmas lélegzetet vesz, hangja megkönnyebbültté válik)
Ellie:El sem hiszem, hogy végre vége..
Lucy:Én sem.
Ellie:Ennek vége és végre, valahára élhetjük az életünket.
...
May:Igyunk!
Lucy:Csirió!
Ellie:Egészségetekre!
Abigel:Egészség!
(A lányok megemelik poharaikat majd koccintanak)
...
Abigel:Nem fogjátok elhinni mi van a felvételen.
Ellie:Micsoda?!
Lucy:Mi?!
Abigel:Hát ez az! Hogy semmi! Hibás a memóriakártya!
Ellie:Ne már!
Abigel:Mondom ez csúcs. Azért nem tudta beolvasni a fájlt. Az egész kártya hibás; úgy ahogy van. Ki lehet dobni.
May:Beletettük az én telefonomba is, mert jó bele, de lefagyott tőle a rendszer. Sajna az a kártya nem jó.
Lucy:Ezt nem hiszem el!
Abigel:És ti mit csináltok itt?!
Lucy:Hogy találtatok meg?
May:Egyből jöttünk utánatok.
(May elmosolyodik)
May:És most mi történik?
Lucy:Penny felment az iskola padlására és azt várjuk, hogy lejöjjön onnan.
...
---------------------------
(Kate egy narancslevet szürcsöl az egyik kávéházban mikor belép Romeo és leül vele szemben)
Romeo:Kate! Azonnal jöttem amint hívtál! Valami baj van? Feldúltnak látszol. Minden rendben?
Kate:Az a baj, hogy semmi sincs rendben Romeo. Elmegyek.
Romeo:Hogy micsoda?
Kate:Az apám úgy döntött, hogy átirat egy iskolába, amelynek van egy tök kafa leánykollégiumja. Épp felszabadult egy hely mire apu pont lecsapott rá és.. és úgy néz ki, hogy már csak egy hétig kell ide járnom aztán 2 hét múlva már ott fogok tanulni.
Romeo:De hol?
Kate:TownSwill-ben.
Romeo:Jézusom! De hát az az ország másik felében van. Többszáz mérföld innen.
Kate:Tudom.
Romeo:Most csak hülyéskedsz! Te most tényleg elmész?! És arra nem gondoltál, hogy hogy fogunk találkozni vagy hogy mi lesz?!
Kate:Hát.. videócsetelni is tudunk, és néhányszor majd úgyis jövök.
Romeo:Azt hittem, hogy az apád munkanélküli. Hogy költöztök úgy mégis el?!
Kate:Nem költözünk el. Csak én. Legalábbis a suli ideje alatt. Aztán majd jövök haza a szünetekben úgyis.
Romeo:Ezt nem hiszem el!
Kate:Tényleg nagyon sajnálom; de az a suli egy isteni hely. Nekem meg szükségem van arra, hogy végre elmehessek innen és új életet kezdhessek.
Romeo:Áhá. Szóval ezt akarod. Új életet kezdeni. Nélkülem, mi?!
Kate:Jaj ne izélj már!
Romeo:Szeretsz te engem egyáltalán Kate?
Kate:Persze, hogy szeretlek.
Romeo:Komolyan kérdezem.
Kate:Én meg komolyan mondom.
(Kate zsebében ekkor hirtelen megcsörren a mobilja. Gyorsan előkapja majd rápillant a kijelzőre)
Kate:Ó. Ez apa. Mennem kell.
(Kate felemeli a poharat, felhatja a maradék narancslevet majd megcsókolja Romeo-t; felkapja a kabátját a széktámláról majd kirohan a kávézóból)
...
(Mindeközben egy alacsony, hosszú, göndör, vörös hajú diák sétál be az iskolába és kopog be a portás ablakán aki majdnem leesik a székéről mikor hirtelen megébred a zajra és felfedezni vél valakit a kis portásablak előtt, amelyet azonnal el is húz)
Patricia:Jó napot kívánok. Nem tetszik tudni, hogy a kilencedikesek mikor mentek el?
(A dörmögő, mogorva, mély hang dacolva válaszol)
-Má' jó régen! De attól függ, hogy melyik kilencedik osztályra céloz.
(Patricia végignéz a kövér, slampos, szőrös férfin.. megijed, majd megrázza a fejét és hátrállni kezd)
Patricia:Mindegy. Nem fontos. Azért köszönöm. Viszlát.
(Patricia gyorsan megfordul majd kisétál az épületből és eltűnik)
...
(A lányok ugyanebben a pillanatban még mindig a harmadik emelet folyosóján állnak azon ajtó előtt, amelyen nemrég Penny suhant be és amely mögött eltűnt, mint a kámfor.A csajok teljesen körbeállják az ajtót miközben tanácskoznak)
Abigel:Lehet, hogy már rég meglépett.
May:Honnét veszed?
Abigel:Ha van egy ilyen felvezető járat ide fel az első emeleti mosdóból akkor szerintem ki tudja még mik lehetnek itt. Az is lehetséges, hogy Penny már rég lent jár valahol.. vagy rég nem itt a suliban van.
(Ellie a karórájára pillant)
Ellie:Lehet, hogy valamelyikünknek le kellene mennie terepszemlére. A biztonság kedvéért.
Lucy:Igaz. Ki megy le?
Abigel:Majd én! De egyedül nem vállalom!
May:Megyek veled.
Abigel:Meglesztek?
Lucy:Abigel ellen? Simán. Ketten vagyunk. Túlerő.
May:Ha valami van csak sikítsatok.
Abigel:De csak halkan.
(May és Abigel berohannak a mosdóba és néhány másodperc múlva már el is tűnnek a járatban lefelemenet)
(Lucy az ajtó melletti falnak támaszkodik)
Lucy:Mire is várunk tulajdonképpen?
Ellie:Arra, hogy Penny végre kijöjjön és végre pontot tegyünk az egész végére. Elegem van már abból, hogy valaki elkapja a lábam mikor épp a dolgomat végzem és abból is, hogy ilyen hülye üzeneteket kapunk. Elegem van ebből a helyből. Azt hiszem betelt a pohár.
Lucy:Én meg elfáradtam.
Ellie:Valami ban van?
Lucy:Semmi.
Ellie:Mi van ha tényleg nincs már odabent?
Lucy:Várunk még egy kicsit és aztán elmegyünk.
(Hirtelen az ajtó másik feléről csilingelő zaj hallatszik miközben valaki a zárban kotorászik egy kulccsal; aztán az ajtó kinyílik és Penny lép ki a folyosóra; hirtelen ledermed amint meglátja a szorosan maga mellett álló Ellie-t és Lucy-t akik azonnal elkapják Penny-t, mert ő már javában megfordult volna és visszamenekült volna az ajtó mögé, de már túl késő volt. Ellie és Lucy megragadja Penny kezeit, egyikük belemarkol dús hajába majd hátrahúzza azt. Penny őrült sikítással és vicsorgással reagál)
Penny:Eresszetek el hülye nyomorékok! Ááá!
(Penny rángatózva próbál kiszabadulni a többiek szorítása közül, de nem megy neki)
Ellie:Hol voltál az előbb, ha?!
Lucy:Most azonnal elmondasz mindent amit tudsz. Mindent! Érted?!
Penny:Nem mondok én semmit, eresszetek már el vagy esküszöm sikítok!
Ellie:Nekem nyolc!
Lucy:Ha nem hát nem!
(A következő pillanatban Lucy ráugrik az épp szabadulni próbáló Penny-re miközben Ellie a kezét rángatja, amin a karperec van és persze a rajta lógó kulcs is.)
Ellie:Kérem a kulcsot!
Penny:Eresszetek már el az Isten szerelmére! Begolyóztatok vagy mi van?! Ááá!
(Ekkor hirtelen hatalmas huzat kerekedik a folyosón, bevágja a mosdó ajtaját valamint még néhány teremét; miközben másokat kinyit. A jeges szél bele-belekap a csajok hajába amint egymást tépik és egymáson fetrengenek a folyosó kellős közepén, akár egy iszapbirkózáson)
Ellie:Ereszd már el a karperecet!
Penny:Előbb a halál!
Lucy:Vigyázz mit mondasz!
(Penny ekkor hirtelen kiszabadul a lányok karmai közül, ellöki Lucy-t és meg akarja rúgni Ellie-t aki hátralép, hogy a támadó lába ne találja őt el. Penny megcélozza a mosdót, odaér és rángatni kezdi a kilcset, de a mosdó be van zárva; mégjobban rángatja a kilincset mire hirtelen a kezében marad, levágja a földre majd berohan az egyik nyitott osztályterembe. Lucy és Ellie egymásra néznek, kócos hajukkal, kissé kinyújtott ruháikban utánarohannak Penny-nek aki ekkor már a nyitott ablakok előtt áll. Amint a Lucy és Ellie páros is beér a terembe bevágódik mögöttük az ajtó, mire Ellie reflexszerűen nyúl a kilincsre mintha el akarná hagyni a szobát pedig mégcsak most lépett be oda. A kilincs beszorult, a zár kikattant és a lányok bentragadtak az osztályban. Lucy már a terem közepén áll, Ellie az ajtóban rángatja a kilincset, Penny pedig az ablakon fürkészik kifele tekintetével miközben Lucy-ékra is bepillant az ablakból kinézve)
Lucy:Komolyan mondom! Add ide a karperecet és békén hagyunk!
(Penny vérvörös szemekkel, eltökélten beletúr a hajába majd folytatja)
Penny:Békén hagytok?! Azt hiszitek félek tőletek vagy micsoda?!
(Penny kioldja a perecet csuklójáról majd marokra, ekkor Lucy gyorsan odarohan mielőtt még megtörténne az amire gondol, de már késő mert Penny fogja a karperecet és a rajta lógó kulcsot és kihajítja az ablakon ami egyeneset az úttest közepén landol. Penny a hajítás közben túlságosan is kihajol mire megcsúszik és kiesik az ablakon. Az ijedtségtől torkaszakadtából felkiált, s már érezné teste súlytalanságát mikor hirtelen egy kéz megragadja a grabancát)
Penny:Áááááá!
(Lucy arca elvörösödik, homlokán izzadtságcseppek peregnek le mindössze néhány másodperc leforgása alatt. Kezein kidudorognak az erek)
Lucy:Ah! Tartalak!
(Penny szemeiben könnycseppek jelennek meg)
Penny:Lucy! Könyörgök ne engedj el! Segíts!
(Lucy halálfélelmében felkiált)
Lucy:Ellie!
(Ellie sápadt, fehér arccal rohan a szélvihartól megtépázott termen át egészen az ablakig, ahol ugyanúgy kihajol Lucy mellé állva, hogy elkapja Penny vastag pulcsijának a másik felét)
Ellie:Ah! A francba! Nem érem el!
(Lucy kezei közül Penny egyre csak csúszik miközben Ellie kapálózik utána, de kezei túl rövidek és képtelen arra, hogy elérje Penny ruháját)
Penny:Áááá! Lucy ne engedj el! Ne engedj el! Ne engedj el, hallod?! Könyörgök ne engedj el! Segítsetek!
(Miközben Lucy és Ellie megpróbálják visszacibálni Penny-t a terembe aki nemrég esett ki az ablakon; a folyosón egy tetőtől talpig feketébe öltözött alak benzineskannával önti végig a harmadik emelet folyosóját. Azon terem ajtaját, amelyben a csajok tartózkodnak tetemesen meglocsolja, akárcsak a mosdóét. Egy kulccsomót halászik elő a zsebéből amin egy kulcsot keresgél a sok közül, visszamegy a folyosó végére majd áthalad a nyitott rácsokon, feltuszkolja késsel nyakba szúrt portást és a benzintócsa közepére hajítja. Fogja magát majd kimegy a rácson kívülre, bezárja maga után azt; zsebrevágja a kulccsomót, elővesz egy csomag gyufásdobozt, meggyújt egyet majd bedobja a rácson túlra és elrohan)
Penny:Segítsetek! Könyörgöm segítsetek!
(Ellie még mindig a levegőben kapkod Penny után, de az egyre távolabb lesz karjaitól)
(Lucy erei már arcán is kidudorodnak, az erőlködéstől könnyek szöknek szemeibe)
Lucy:Az Istenért, nem bírom már! A kurva életbe is!
(Lucy összeszorítja fogait majd megpróbál rántani egyet karjain mire Penny torkaszakadtából felsikong)
Penny:Áááááááááááááááááááá!
(Lucy hátraesik, egészen neki az egyik padnak majd térdre és a kimerültségtől fel sem tud kelni néhány percig)
(Lucy felnyög)
Lucy:Istenem.
(Penny hangja az egyik pillanatról a másikra válik hangtalanná mikor teste földet ér a feje szétplaccsan a járdán. Ellie végignézi ahogy Penny széttrancsolódik, feje elzöldül majd hirtelen befordul az ablakból, leguggol, összeszorítja kezeivel hasát, végül térderogyik és hányni kezd)
(Ellie hangja elcsuklik miközben mutogatni kezd ki az ablakon, kezeit a levegőben lóbálja, sírni kezd, pólójába bújtatja majd törli maszatos száját; zokogni, nyögni kezd miközben hányingere kissé alábbhagy; összegörnyed a padlón és nekidől a radiátornak. Lucy összeszedi magát a padlóról, könnyei akarva akaratlanul is kiszöknek szemein majd térdeit segítségbe véve odakúszik barátnőjéhez és miközben egymáshoz bújnak, egyre jobban kezdenek remegni és még annál is jobban sírni)
(A lányoknak azonban semmi idejük nincs feldolgozni a sokkhatást, mert Ellie észreveszi amint füst szivárog be a terem ajtaját majd lángok kúsznak be alatta és csapnak fel az ajtón. A lángnyelvek már a kulcslyukon is be-behatolnak akárcsak az ajtó többi résén)
Ellie:Ez meg mi?
(Lucy is odanéz, de nem hisz a szemének. A füst egyre jobban terjed befele a terembe)
Lucy:Jézusom!
(A lányok moccani sem mernek, csak ott ülnek a hideg radiátor mellett miközben kívülről rájuk áramlik a jéghideg levegő)
(Aztán hirtelen megszólal a tűzriadó csengője)
(Lucy és Ellie remegve és dideregve reagálnak)
Lucy:Ez a tűzjelző.
Ellie:Aha.
(Néhány perc múlva hangos szirénájával jelenik meg egyszerre két tűzoltóautó is mire Lucy megerőlteti magát, belekapaszkodik a radiátor csövébe miközben a remegő Ellie Lucy lábaiba. Lucy feláll majd látja amint a tűzoltóautó megáll az iskolával szemben. Lucy soha nem hallatott rekedtes, erőteljes sikításával, mint aki épp a halálán van ordít le az autóból kiszálló férfiaknak)
Lucy:Itt vagyunk! Itt vagyunk! Segítség! Segítsenek!
(Pár ember berohan az épületbe míg végül néhány meghallják a Lucy üvöltését és felkiabálnak)
-Maradj ott ahol vagy! Máris felmegyünk érted.
(Lucy az adrenalinnak köszönhetően, amely szervezetében szabadult fel azonnal kap a lehetőségen, hogy néhányan észrevették és tovább sikít)
Lucy:Lángol itt minden. Már az ajtó is ég! Jön be a füst is!
(Lucy beszélgetéseket hall majd kiáltásokat)
-A harmadik emelet az, ahogy innen nézem.
-Csak te vagy egyedül?!
-Jézusom ezt nézzétek.
(A tűzoltók észrevették Penny testét a járdán; közben megérkezik néhány redőrautó is)
Lucy:Nem! Itt van még a barátnőm is!
(Lucy visszaordított mire a tűzoltóautó gyorsan megfordult, odaállt Lucy-ék alá és egy teljesen felszerelt férfi emelkedett fel daruval a kocsi tetejéről míg el nem érte Lucy-t)
(A következő pillanatban a mentők is kiérkeztek; Lucy-t és Ellie-t pedig durval hozzák le miközben a mellettük álló tűzoltós odaszól nekik, hogy semmiképp ne nézzenek le, nem akarja, hogy lássák Penny holttestét. Amint a daru leér a földre Lucy kiszáll a kis boxból majd rohanni kezd a park felé. Az egyik tűzoltós fiú meg akarja fogni, de Lucy kitépi magát a karjai közül és továbbrohan. Ellie szintúgy követi őt. A park belsejébe érve Lucy miközben hallja, hogy futnak utána és hallja a tűzoltócsengőt az iskolából, a közeledő szirénák zaját és az emberek jajveszékelését, észreveszi az előle rohanó fekete kucsmás alakot. Csak rohan és rohan utána miközben a feketébe öltözött ismeretlen kezéből elhajítja az eddig általa jól markolt benzineskannát. Lucy csak rohan és rohan, át a parkon, egyenesen a férfi felé miközben hallja, hogy futnak utána. Egyre hangosabban hall mindent a fejében miközben egyre csak távolódik tőle az egész világ. Lucy tüdeje már alig bírja, de tudja, hogy nem adhatja fel, szinte kileheli a belét is, de mégjobban belehúz majd ugrik egy nagyot, s el sem hiszi, hogy épp a fekete csuklyás alakra zuhan. Mindketten összeesnek és agyonverik magukat a földön, sőt mi több, a fekete símaszkot viseli férfi úgy megüti a fejét, hogy eszméletét veszti. Lucy azonnal fölétornyosul, szájából ömlik a vér és a nyál keveréke, szemei tüzet okádnak miközben nadrágja térdénél elszakadt, valamint bőre felrepedt. Hatalmas fájdalmak és kínok közepette megrángatja az eszméletlen támadóját majd gyorsan lekapja a símaszkot a testről, mikor hallja, hogy a mögüle hallatszódó léptek már tényleg mögüle hallatszódnak. Ellie ér mögé, sebesen futott most még egy traumát át kell élnie attól amit lát. Amit mindketten látnak. Felkiáltanak. Ellie elsóhajtja magát majd sírni kezd, térde rogy.)
Ellie:Te Úristen!
Lucy:Te jó...!
(Lucy leszáll a férfi testéről majd kétségbeesésében lehuppan a földre. Lui van a maszk alatt. A levegő megfagy körülöttük, a rendőrök a nyomukban toporzékolnak, a lányok fáznak, vizesek, megtépázottak.. ,,-De legalább vége van." : gondolják; hangzik el kótyagos fejükben.. ennyi volt).
........................
------------------------------
(Vége a 2.évadnak)
(A második évad íródott: 2014. január 18-tól egészen április 18-ig)
(A sorozat folytatásáról vagy esetleges törléséről tájékozódj a www.sorozatokbirodalma.gportal.hu oldalon)
....

2014. július 3., csütörtök

19.rész - Tegnapelőtt

Az előző részekből:
...
Penny:Abigel-t kellett volna elkapnod a szilveszteri bulin és nem Lucy-t.  Most nem tartanánk itt, ha nem lettél volna ilyen hülye szokásod szerint.
(Az alak kezei hirtelen körbefonják Penny nyakát mindkét oldalról)
Penny:Ááá!
...
(Penny elhalad May és Abigel mellett napszemüvegben, sálba bebugyolálva, de hirtelen a sál egy picit lecsúszik mire Abigel és May észreveszik a lila foltokat Penny nyakán. May hangosan megjegyzi)
May:Na mi az?! Rossz randi?!
(Penny visszafordul majd beszól)
Penny:Ha akarod a te nyakad köré is odatekerem.. jó szorosan.
Abigel:Hát ki is nézzük belőled!
...
Kate:El akarok menni a suliból.
Romeo:Hova el? És mi lesz velünk?
Kate:Nem tudom.
...
Kevin:A Townswille-i gimnázium- és leánykollégium felszabadított még egy helyet. Csak neked!
(Kate arca elfehéredik)
Kate:Hogy micsoda?
...
Bryan:Mit akarsz?
Justin:Ezt!
(Justin ekkor kihúzza magát, megemeli testét majd közelebb hajol a nála egy fejjel magasabb Bryan-hez, kezeivel átkulcsolja nyakát majd közelebb húzódik hozzá majd szenvedélyesen megcsókolja Bryan-t. A folyosón eközben az a néhány diák akik még kinn áll elneveti magát, mutogatni kezd, pofákat vág majd berohan a saját termébe. Bryan néhány másodperc múlva megijed majd meghátrál)
...
Bryan:Veled akarok lenni.
(Bryan elfordítja a fejét majd elhalkul)
Bryan:De nem lehet.
(Justin ekkor odalép Bryan elé)
Justin:Miért nem?!
Bryan:Ne haragudj Justin de én nem tudnék úgy élni.
(A busz ebben a pillanatban befut majd Bryan fellép, de Justin még odakiabál neki)
Justin:Persze, mert így sokkal könnyebb. Elbujkálni.
....
Aurora:Elegem van abból, hogy folyton mondogatod, hogy a csapat tagja vagyok de közben egy hülye szerepet kell játszanom, aminek a szövegét mindig te írod meg. Elegem van! Ja, és a hülye kis deviáns démonidéző klubodból is kiszállok, mert szeritnem hótciki az egész. Nagyon gáz. Örülj neki, hogy nem jelentelek be a pszichiátriára emiatt.
Lexi:Hogy mi van?!
Aurora:Vége van Lexi! Ennyi volt!
...

(Ellie hatalmas lélegzetet vesz, hangja megkönnyebbültté válik)
Ellie:El sem hiszem, hogy végre vége..
Lucy:Én sem.
Ellie:Ennek vége és végre, valahára élhetjük az életünket.
...
May:Igyunk!
Lucy:Csirió!
Ellie:Egészségetekre!
Abigel:Egészség!
(A lányok megemelik poharaikat majd koccintanak)
---------------------------
...............

(Bryan az ágyán fekszik miközben puffos fekete fejhallgatója fülein nyugszik; zenét hallgat közben pedig szemeivel a szobáját fürkészi: meztelen csajos poszterek mindenhol, kocsi és motor makettek, igazi férfias cuccok. A zene egyszercsak megszakad és Mariah Carey hangját - amit egyébként Bryan mindig csak titokban mert hallgatni - mikor hirtelen SMS jelzőrezgés veszi át annak helyét. Pár gombnyomás és máris olvassa az SMS-t: ,,Szia. A házatok előtt állok. Gyere ki!".  A szám Bryan számára ismeretlen; telefonkönyvében nem szerepel és eddig soha nem is találkozott vele.
Bryan felkel az ágyról majd az ablakhoz lép s megpillantja a házuk ajtaja előtt toporgó Justint. Azonnal a bejárati ajtóhoz rohan majd kinyitja azt)
Bryan:Te meg mit keresel itt?
Justin:Beszélnem kell veled!
Bryan:Honnan tudod a telefonszámomat?!
Justin:Kint van a Facebook adatlapodon. Onnan néztem le.
Bryan:És honnan tudod, hogy hol lakok?!
Justin:Hát.. egyszer sunyiban utánad jöttem csak hogy lássam.
Bryan:Hogy mi van?!
Justin:Bocs.
Bryan:Te nem vagy normális! Menj el!
Justin:Nem! Addig nem amíg nem beszéltünk.
Bryan:Miről?
(Justin közelebb lép, hangja elhalkul, szinte már suttog)
Justin:Hát miről?! Rólunk.
(Bryan körülnéz majd fejével a házon belülre biccent mire Justin megindul, hogy belépjen a lakásba. Bryan beengedi őt maga előtt majd becsukja a bejárati ajtót maga után. Végigvezeti Justin-t egy folyosón amely tele van képekkel, egy ruhafogassal, egy kis cipősszekrénnyel és néhány váza virággal. Bryan befordul az egyik ajtón, megvárja míg Justin belép utána majd becsukja azt is. Justin amint belép Bryan szobájába elámul. Eddig nem hitte volna, hogy Bryan izlése ennyire kifinomult és elegáns. Az egyik oldalon egy hosszú fekete szekrénysor, amelyen különböző nippek, modellek sorakoznak. Repülő, kocsi, kamion és motormodellek terítenek be egyes polcokat. Némelyek könyvekkel vannak tele zsúfolva, csupa romantikus verseskötettel. Televízió készülék nincs a szobában. A szekrények mellett a falon egy gyönyörű nyári tájkép a száraz kalászról és a gyönyörű narancsszínekben úszó naplementéről. Függönyei szürkék, selyemből vannak. A másik oldal tele van meztelen csajos képekkel, az íróasztala a sarokban áll alattuk, rajta számítógépével. Az ágyon egy telefon és egy fülhallgató hever. Látszik, hogy valaki feküdt rajta, mert kissé szét van fészkelve. Az egész szoba olyan, mintha két különböző életet élne; mintha két különböző személyiséggel rendelkezne. Egy művisz kifinomult személyiséggel és egy ordenáré, kirívó, közömbössel.)
Justin:Azta! Soha nem gondoltam volna, hogy így néz ki a szobád.
(Bryan átpakolja a telefonját és a fülesét az íróasztalra majd pedig rendbe teszi az ágyát)
Bryan:Hogy néz ki?
Justin:Jól. Bár azok a csajos képek kicsit megrémítenek.
Bryan:Mert?
Justin:Mert te nem vagy oda a csajokért, azért.
Bryan:Azt meg honnét tudod?
(Bryan egyre jobban elvörösödik, ezért úgy simítja ki ágyán takaróját, hogy közben eltakarja arcát Justin elől)
Justin:Ahogy a minap csókoltál. És ahogy a srácokat bámulod. Csodálom, hogy más még nem vette le rólad, hogy más kapura játszol.
Bryan:Te smároltál le engem, nem emlékszel?! És mindig rohadt ideges vagyok miatta.
(Bryan képe vérvörös; el sem hiszi, hogy kicsúszott egy ilyen mondat a száján amit egy srácnak mond)
Justin:Azért mert páran megláttak?!
Bryan:Te miattad mindenki engem fog majd basztatni  a suliban. Kurva életbe!
(Bryan viselkedése teljesen kiszámíthatatlan; hirtelen leül az ágyra, megragad egy kispárnát majd az arcába szorítja)
Justin:Normális vagy?!
(Justin odasétál Bryan-hoz majd leül mellé az ágyra és nagynehezen kirángatja kezei közül a párnát)
Justin:Mit csinálsz?!
Bryan:Megölöm magam!
Justin:Te hülye vagy!
(Bryan feje vérvörös és homlokán kidudorodik egy vastagabb ér amit Justin elkezd nyomogatni mire Bryan hátrahőköl, de közben fel is nevet)
Bryan:Mit csinálsz?!
(Justin elneveti magát)
Justin:Azt tudod, hogy amikor ideges vagy akkor mindig kidudorodik egy kis ér a homlokodon?
(Bryan mosolya eltűnik, lehorgatszja a fejét)
Bryan:Szerinted most mit csinálok majd?! Rohadt ideges vagyok miattad. Legszívesebben most agyon vernélek.
Justin:Hát akkor miért nem versz agyon?
(Bryan arca még mindig kipirult; végignéz Justin-on; legszívesebben most tényleg agyon verné)
Justin:Na? Nem versz meg?
Bryan:Baszd meg! Miért kellett lesmárolnod a suliban?! Mi lesz most majd a jövő héten szerinted?! Be se megyek inkább!
Justin:Ne hülyéskedj már; alig látták. Csak páran.
Bryan:Aztán?!
Justin:Azok is csak csajok voltak; azokat nem érdekli az ilyen.
Bryan:Dehogynem! Azok a legpletykásabbak. Van egy húgom. Tudom miről beszélek.
(Justin lehajtja a fejét)
Justin:Ne haragudj. Bocsánatot kérek; nem akartam, hogy ez legyen. Elragadtak az érzelmeim.
(Bryan ekkor kissé letisztulva ránéz a bűnbánó barátjára)
Bryan:Nem baj. Csak most nem tudom mit csináljak majd, ha megtudják. Apám is állandóan azzal basztat, hogy buzi vagyok. Pedig aztán direkt megpróbálok úgy viselkedni, hogy ne vegyék rajtam észre.
Justin:Hát mér' nem mondod el nekik, hogy az vagy. Buzi vagy aztán kész. Hadd csodázzanak miatta. Kit érdekel?!
Bryan:A faszt! Nem lehet.
Justin:Mindig ezt hajtogatod, hogy nem lehet. Mert gyáva vagy. Most sem az vagy akinek a suliban meg az utcán mutatod magad. Itt a szobádban vagy igazán önmagad.
(Justin tekintete hirtelen megakad a pornós posztereken)
Justin:Legalábbis egy bizonyos részig. Gondolom a csajos poszterek is azért vannak, hogy apád ne szólogasson be.
Bryan:Tök mindegy. Ígyis-úgyis beszólogat állandóan.
Justin:És mit akarsz? Örökre így akarsz majd élni? Bújkálni akarsz ameddig csak lehet, amíg bele nem bolondulsz, vagy mi?! Hogy képzeled?
Bryan:Csak addig amíg el nem költözök.
Justin:Az nem megoldás. Ki tudja mi lesz holnap.
Bryan:Hú, hirtelen milyen bölcs lettél.
Justin:Most ne húzd már fel magad ezen. Komolyan mondom. Szerintem el kéne mondanod és kész.
Bryan:Ezért jöttél ide?
Justin:Nem.
Bryan:Hát akkor?
Justin:Láttam, hogy valami nincs rendben úgyhogy meg kellett, hogy nézzelek. Eléggé magadba fordultál ott a buszmegállóban is.
Bryan:Na nem mondod!
Justin:Komolyan. Aggódtam miattad.
(Justin közelebb hajol Bryan-hez, ráteszi egyik kezét az övére, kicsit megszorítja mire mindketten hirtelen mélyen egymás szemébe néznek; Bryan hagyja egy kicsit, hogy érezze milyen Justin kézmelege majd lassan kicsúsztatja sajátját Justiné alól)
Bryan:Kösz.
(Bryan ránt egyet a vállán aztán újra Justin-ra néz)
Bryan:De ugye nem mondtál el senkinek se semmit?
Justin:Dehogyis! Nem akarom, hogy basztassanak téged miatta.
Bryan:Jó.
(Justin még egyszer körülnéz a szobában, aztán nagy levegőt vesz és végül gyorsan kiböki mielőtt még meggondolná magát)
Justin:Figyelj! Járni akarok veled!
(Bryan szemei kikerekednek)
Bryan:De mondtam már!
Justin:De ne válts témát! Te nem akarsz velem járni?
(Bryan vonakodik, elkezdi egyik körmével a másikat feszegetni miközben egész végig a hajópadlót nézi)
Bryan:Hát... de. De..
Justin:De nem akarod, hogy megtudják, hogy buzi vagy.
(Bryan újra felemeli a hangját, elpirul)
Bryan:Ne mondd már ki ezt a rohadt szót. Utálom!
Justin:Figyelj! Ezt valahogy le kell küzdeni.
Bryan:De hogyan?!
Justin:Nem tudom. Miért nem megyünk el együtt valahova? Moziba vagy valami.
Bryan:Az hogy segítene?
Justin:Csak menjünk el. Kapcsolódjunk ki; ne foglalkozzunk végre semmivel. Menjünk el a hétvégén egyet moziba. Most hirtelen más nem jut eszembe.. de amúgyis el akartalak hívni. Jobban meg akarlak ismerni. Mindent tudni akarok rólad. Érdekelsz. Kívül is meg belül is.
(Bryan megint Justinra néz aki felvonja szemöldökét)
Justin:Na?
...
Ellie:Rendben. Gyorsan csináljuk. Abigel és May már vár ránk a könyvtárban.
Lucy:Milyen egyszerű. Remélem, hogy tényleg lesz majd kapásunk.
Ellie:Ha nem akkor visszatesszük a kamerát és kész. Várunk még egy napot, újra elvisszük és ezt csináljuk folyamatosan amíg rajta nem kapjuk Penny-t ahogy drogot árul.
(Ellie és Lucy épp a titkos átjáron keresztül létráznak fel a harmadik emeletre, s amint kiérnek a mosdóba, kisegítik egymást onnan majd leszerelik a tükörhöz rögzített rejtett minikamerát.)
Ellie:Erre kíváncsi leszek.
Lucy:Erre én is.
Ellie.Menjünk.
(Ellie már mászik is vissza a zárt fülkébe; Lucy is követné őt, de megpillant egy ellibbenő hosszú, vérvörös szoknyát amikor kinéz a nyitott mosdóajtón és átlát abba az osztályba, amelyben év elején azt a csodaszép nőt látta az ablakban állni késő este, és amely teremben az a furcsa szélvihar kerekedett akkoriban)
(Ellie már a zárt fülkéből kiabál kifelé)
Ellie:Na, Lucy! Jösz már?
Lucy:Mindjárt jövök, de előtte valamit meg kell néznem.
Ellie:Megvárjalak?
Lucy:Menj csak le nyugodtan. Mindjárt megyek, tényleg.
Ellie:Jó. De nehogy elkeveredj valahol.
(Hallani Ellie lépteit a létrán lefelé)
(Lucy kilép a mosdóból majd átvág a folyosón s benéz abba az osztályba, amelyben a lebegő szoknyát vélte látni. Amint belép a terembe észreveszi, hogy az ablakok tárva-nyitva vannak. Mintha az ablakok hívnák őt azonnal odasétál az egyikhez majd kinéz rajta. Az iskolával szemben lévő parkot pillantja meg és Penny-t amint átsétál a hídon majd eltűnik Lucy horizontjáról. Lucy mégjobban kihajol, hogy lássa Penny-t de akkor hirtelen elszédül, majdnem kiesik az ablakon, de még időben visszalép tőle. Gyorsan becsukja az őket majd odasétál a másikhoz és azt is becsukja; még egy ablak van nyitva.. odasétál ahhoz is majd azt is becsukja. Megfordul és nem lát semmit, csak az üres osztálytermet. Nagy levegőt vesz, kifújja, lehelletét látja a levegőben majd ölbe helyezi kezeit és végül kisétál a teremből)
...
(Abigel és May mindeközben már a könyvtár egyik eldugott szegletében tanácskoznak; Lucy és Ellie éppen akkor érnek a helyszínre és dobják le táskáikat az asztal mellé majd pedig helyet foglalnak a csajok társaságában)
Lucy:Beüzemeltétek a laptopot?
(Abigel eközben laptopján pötyögtet)
Abigel:Persze. Rákapcsolódtam a könyvtár ingyenes wifijére úgyhogy netezni is tudunk korlátlanul.
Ellie:Az még jól jöhet.
May:Megvan a kamera?
(Ellie a zsebébe nyúl majd előszedi a kamerát aztán kipattint belőle egy kis memóriakártyát)
Ellie:Itt van a memóriája. Hoztatok kártyaolvasót?
Abigel:Még szép. Nem felejtettem el semmit.
(Abigel beledugja a kártyát egy kis kocka alakú fehér kütyübe majd rácsatlakoztatja azt számítógépére)
Abigel:Beolvasta.
Ellie:Na. Mit vett fel?
Abigel:Pillanat. Nem támogatott formátum. Le kell töltenem egy kódeket ami segítségével meg tudom nyitni a fájlt ami a kártyán van.
(Ellie bosszúsan szól)
Ellie:Remek!
Abigel:Mondtam, hogy van wifi. Méghozzá elég gyors úgyhogy csak pár perc és kész az egész.
May:Pár perc múlva remélhetőleg aztán Penny is lelepleződik és ennek az egész huza-vonának is vége lesz. Már annyira fáradt vagyok a sok hülyeségtől. Meg attól, hogy folyton a hátam mögé kell néznem; még a wc-n is.
Lucy:Na?
Abigel:Letöltöttem egy kódeket, de még azzal sem jön be.
Lucy:Milyen fájlformátum az már?!
Abigel:Ismeretlen. Alapjáraton nem is ismeri fel; ez nagyon különös.
Ellie:Hé ezt nézzétek már!
(Ellie hirtelen megpillantja a könyvespolcok között elsétáló Penny-t; feláll az asztaltól majd utána megy, Lucy pedig követi példáját)
May:Hé! Hova mentek?!
(Abigel és May a számítógép mellett maradnak, hogy megpróbálják megnyitni valamivel az ismeretlen fájlt miközben Lucy és Ellie a könyvespolcok mögött kommandózik és közben mindketten látják, hogy Penny néhány könyvvel épp a kölcsönzőpultnál áll majd lesétál a lépcsőn)
Ellie:Utána kell mennünk. Követnünk kell!
Lucy:Lehet, hogy még csak most készül az akcióra.
Ellie:Menjünk.
(Ellie és Lucy óvatosan kikerülik a kölcsönzőpultot majd lesétálnak a földszintre és a ruhatárból kikérik ruháikat, eközben látják hogy Penny már a könyvtár épülete előtt masírozik egyenesen át a zebrán. A lányok gyorsan magukra kapják meleg öltözéküket majd kirohannak az ajtón; átvágnak a zebrán és óvatosan követik Penny-t aki az iskola felé veszi az irányt. Penny amint elér a sulihoz Ellie és Lucy meglapul az épülettel szembeni parkban az egyik bokor mögött)
Ellie:Nem hiszem el; mit keres ez délután fél hatkor a suliban..?
Lucy:Most majd kiderítjük.
(Penny a bejárati ajtóhoz ér majd rendesen körülnéz, hogy követte-e őt valaki majd belép a hatalmas ajtón; a csajok ekkor előjönnek a bokor mögül és követik őt; átfutnak a zebrán, óvatosan benyitnak majd behatolnak az épületbe, szerencséjükre a portás horkol az asztalánál ezért gyorsan továbbszaladnak; benéznek az osztályukba de ott nincs senki, ezért a női wc-t célozzák meg; amint belépnek oda lépteket hallanak a zárt fülkéből, amely léptek egyre halkabbak majd megszűnnek a titkos fülkébe érve. Lucy és Ellie várnak egy kicsit majd ők is megmásszák a zárt fülkét, óvatosan belépnek a titkos üregbe majd felmennek a létrát használva a harmadik emelet mosdójába. Amint kimásznak annak zárt fülkéjéből és kilépnek a mosdóból hirtelen Penny-t látják meg ahogy egy kulcsot dug be egy zárba, amely a csuklóján nyugvó karperecére van ráfűzve. Az ajtó kinyílik, Penny besuhan, eltűnik mögötte, a lányok persze azonnal utána futnak, de az ajtó már bevágódik s bezáródik mire odaérnek. Lucy ráüt az ajtóra.)
Lucy:Ezt nem hiszem el.
(Ellie végignézi az ajtót majd rácsodálkozik az eseményekre)
Ellie:Ez a padlás ajtaja. Honnan van Penny-nek kulcsa a padláshoz? És mit csinál ez a suli padlásán?
Lucy:Hamarosan megtudjuk.
(Ugyanebben a pillanatban Abigel és May rohannak ki a harmadik emelet mosdójából egyenesen beállva Lucy és Ellie mellé)
May:Tudtuk, hogy ide jöttök.
(Abigel mérgesen folytatja)
Abigel:Nem fogjátok elhinni mi van a felvételen.
Ellie:Micsoda?!
Lucy:Mi?!
Abigel:Hát ez az! Hogy semmi! Hibás a memóriakártya!
Ellie:Ne már!
Abigel:Mondom ez csúcs. Azért nem tudta beolvasni a fájlt. Az egész kártya hibás; úgy ahogy van. Ki lehet dobni.
May:Beletettük az én telefonomba is, mert jó bele, de lefagyott tőle a rendszer. Sajna az a kártya nem jó.
Lucy:Ezt nem hiszem el!
Abigel:És ti mit csináltok itt?!
Lucy:Hogy találtatok meg?
May:Egyből jöttünk utánatok.
(May elmosolyodik)
May:És most mi történik?
Lucy:Penny felment az iskola padlására és azt várjuk, hogy lejöjjön onnan.
Abigel:Nem tudunk bemenni?
Lucy:Nem. Az egész le van zárva és csak Penny-nek van hozzá kulcsa.
Abigel:Helyes. Akkor várjuk meg míg ki jön onnan.
May:Erre én is kíváncsi vagyok.
Lucy:Nincs mitől félnünk. Négyen egy ellen. A nyerési esélyeink 99%-osak.
Abigel:Én készen állok.
Ellie:Hát még én.
May:Én is.
(Lucy eltökélt arckifejezéssel zárja le a csoportbeszélgetést; szemei szikrát szórnak)
Lucy:Még én hogy mennyire!
..................
...................(Folytatjuk......)....................................