(Kate az ágyán ül, amelyet tarka-barka virágos lepedő terít és az ahhoz hozzáillő párna; miközben egyik kezével térde bőrét csípkedi addig másikkal a telefonját tartja a füléhez és beszélget)
Kate:Nem; szerencse már hazaengedtek. Igen.. jól vagyok, már amennyire; kösz. Nem fognak a többiek pikkelni rád amiért felhívtál? Nem? Oké. Akkor jó. Csak nem akarom, hogy miattam téged is szekáljanak. Ja, meg ne beszélj ám erről senkinek. Hétpecsétes titok. Fú, nem tudom. Még meg kell kérdeznem anyámat, tudod milyen.. Oké.
(Ebben a pillanatban Kate anyja lép be lánya szobájának nyitott ajtaján)
Bettina:Drágám! Bejöhetek egy percre?
(Kate hirtelen sietős hangnembe vált majd elköszönöm a vonal túlsó végén lévő partnerétől)
Kate:Most beszélnem kell anyámmal. Majd később visszahívlak. Nem leszel elérhető? Miért? Ja? Oké. Akkor majd hívj valamikor este. Oké. Köszi, hogy hívtál. Vigyázz magadra. Szia.
(Kate lenyom egy gombot telefonján majd leteszi azt éjjeli szekrényére)
Kate:Mi az?
Bettina:Nos...
(Bettina egy darabig a hajópadlót kémleli majd összefonja két kezét)
Bettina:Sikerült beszélnem apáddal.. és úgy döntöttem, hogy visszaköltözhet.
(Kate arca kivirul a meglepettségtől)
Kate:Komolyan?
Bettina:Igen. De csak egy feltétellel!
Kate:Milyen feltétellel?
Bettina:Meg kell ígérnie, hogy nem jár el itthonról, hanem vigyázni fog rád, mert még kiskorú vagy. Kivéve persze akkor ha épp a munkakeresés szólítja el, mert arra már rá is állítottam.
(Kate értetlenül megrázza a fejét majd becsúsztatja kezeit combjai alá az ágy szélén ücsörögve)
Kate:Hogy-hogy ez a hirtelen meggondolás?
Bettina:Csak miattad. Amin keresztül kellett menned.. szóval az.. borzasztó lehetett.
Kate:Nem akarok róla beszélni!
Bettina:Mindegy. A lényeg, hogy apád mától újra itt lakik. Úgyhogy.. örülj neki.
Kate:Klassz. Köszönöm.
(Bettina arca rezzenéstelen; ugyanolyan rideg és komor mint amikor belépett a szobába)
Kate:És most hol van?
Bettina:Elment.
Kate:Most is munkát keres? Az év utolsó napján?
Bettina:Nem, dehogyis. Nem tudom, hogy hol van. Nem mondta én meg nem is kérdeztem. Nem mintha különösebben érdekelne.
Kate:Oké.
Bettina:Tervezel valamit ma estére?
Kate:Még nem tudom. Az egyik osztálytársam szilveszteri házibulit rendez és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem csatlakozni a társasághoz.
Bettina:Milyen társasághoz és milyen buli? Kinél?
Kate:Aurora Hekovic. Az egyik osztálytársam.. nála lesz a buli.. ma este.
Bettina:Felőlem elmehetsz, ha akarsz; de lehet, hogy jobb lesz ha majd apáddal is konzultálsz erről.
Kate:És te mész valahova?
Bettina:Igen. Az egyik munkatársnőm meghívott egy elegáns estélyi rendezvényre.
Kate:Hova?
Bettina:Nem kötöm az orrodra!
(Kate kissé elpirul)
Kate:Csak kérdeztem.
Bettina:Hát tudod mit mondanak! Aki kíváncsi az hamar megöregszik.
(Bettina már épp kiért volna a szobából, de visszafordult még egy utolsó szóra)
Bettina:Ha lehet azért hajnalig ne maradj.. és nem akarok hányástócsákat látni a házban, sehol; világos?!
(Bettina meg sem várva Kate reakcióját elszelel mire Kate átsétál a szobája másik szegletébe, leül íróasztalához majd hevesen pötyögtetni kezd laptopján)
........
(Ellie két nagy reklámszatyorral lép be Lucy szobájának ajtaján)
Ellie:Abigel és May is mindjárt feljönnek, de előtte elbújtak a ház mögött, hogy elszívjanak egy cigit.
Lucy:Nem is tudtam, hogy Abigel és May cigiznek.
Ellie:Eddig én se.
Ellie:Becsukjam az ajtót?
Lucy:Neem! Maradhat nyitva. Amúgy sincs itthon senki.
Ellie:Komolyan? Hol vannak anyudék?
Lucy:Apu elment bevásárolni estére. Azt mondta, hogy a barátai ma este átjönnek és csinálnak egy sörivós estet, meg persze megünneplik apu felépülését is, szóval övék a földszint mi meg itt ellehetünk az emeleten, ha már amúgy sem hívtak meg semmilyen buliba.
Ellie:Értem. És anyukád?
Lucy:Biztos megint a pasijánál; fogalmam sincs.
Ellie:Hogy micsoda?!
Lucy:Felejtsd el, nem mondtam semmit.
(Ellie egy pillanatra felugrasztja szemöldökeit majd megrázza fejét és úgy tesz, mint aki tényleg nem hallott volna semmit sem)
Ellie:Oké.
(Ellie ledobja a szatyrokat Lucy íróasztala mellé majd hatalmas megkönnyebbülés fogja el amint elengedi a táskákat)
Ellie:Jaj! El sem hiszem, hogy Szilveszter este van; végre!
(Lucy eközben benéz szekrényébe majd elkezdi kipakolni belőle ruháit egyenként)
Lucy:Én meg azt nem hiszem el, hogy mióta Abigel mindent elmondott, még nem történt semmi.
Ellie:Minek kellett volna történnie?
Lucy:Őszintén szólva, én egy újabb lefejezésre számítottam.
Ellie:Az Mr. Mark volt aki be volt kattanva! És ő már a dutyiban van, szóval nincs miért aggódnunk.
(Ellie elsétál az íróasztaltól majd lehuppan a szekrény mellett heverő ágyra)
Lucy:Leszámítva azt aki a mosdó tükrére irogatott vörös rúzzsal. Lehet, hogy Fiona szelleme volt az.
Ellie:Nincs semmi szellem! Lefogadom, hogy Penny volt az aki a tükörre irogatott, hogy megijesszen. Csak az a baj, hogy egy lépéssel előtte járunk.
Lucy:Mert?
Ellie:Tudjuk, hogy mit csinál. Most már csak rajta kell kapnunk, lefényképeznünk és utána a kezünkben lesz.
Lucy:Te Ellie, te egy zseni vagy! Ez egy isteni ötlet!
Ellie:Köszi. Végre örökre megszabadulhatunk majd tőle, sőt mi több, végre átvehetjük az irányítást felette és nem fog majd senkit sem terrorizálni.
Lucy:És nem fogja megvonni a pszichés betegek gyógyszeres kezeléseit sem.
Ellie:Na ja.
Pity-pity!
Ellie:Ez meg mi volt?
Lucy:Micsoda?
Ellie:Jelzett a géped! Valaki rádírt cseten?
(Lucy leszórja a ruhákat az ágyra, amelyeket az imént vett ki a szekrényből majd Ellie-vel odasétálnak az íróasztalhoz amelyen a monitor, a billentyűzet és az egér hever mozdulatnaul, az iróasztal mellett a földön a gépház pihen. Lucy megmozgatja az egeret majd végigpásztázza a monitort)
Ellie:Nem baj, ha én is nézem?
Lucy:Nem, dehogy.
Ellie:Valami új üzi?
Lucy:Nem. Úgy tűnik, hogy egy eseménymeghívó.
Ellie:Jaj, olyan nekem is van egy csomószor. Állandóan mindenféle hülyeségekre meghívnak; mindig bejelölöm, hogy ott leszek, de eddig még soha nem mentem el egyikre sem.
(Lucy kattintgat párat az egérrel)
Lucy:Ezt nem hiszem el!
(Ellie jobban odadugja fejét a monitorhoz; Lucy leül az asztal előtt álló irodai forgós székére)
Lucy:Aurora meghívott!
Ellie:Hogy mi van?! Hova?!
Lucy:Várjál, nézem.
Ellie:...
Lucy:Ma este, a házába. Szilveszteri bulit tart és szeretné ha elmennénk.
Ellie:Elmennénk?
Lucy:Most nézem a listát, kiket hívott meg. Ti is ott vagytok.
(Ellie szótlan marad, pupillái kitágulnak)
Lucy:És Abigel meg May is a listán vannak.
Ellie:Még Kate is ahogy látom. Patricia mit keres ott? Mióta ismerőse Auroranak? Tényleg, te ráírtál mostanában Patricia-ra; mert én többször is, de nekem még egyszer sem írt vissza.
Lucy:Én is írtam már neki, de nekem sem jelez.
Ellie:Gondolom azóta már biztos talált új barátokat.
Lucy:Akik nem akarják lefejezni.
(Ellie arckifejezése elsavanyodik amint meglát mégvalamit a monitoron)
Ellie:Mm.. Pennyt is meghívta. Ú, ezt nézd! Oda van írva, hogy nyomik nem jöhetnek be, mint például Lui sem.
Lucy:Auroráék ezek szerint a régiek maradtak. És egyre többen jelölik vissza azt, hogy ott lesznek.
Ellie:Hát persze, hogy ott lesznek. Menj rá a szervezőkre!
Lucy:Aurora Hekovic, Alexandra Blizar és Diana Krown.
Ellie:Hát persze; csak a szokásos gyanusítottak: Aurora, Lexi meg Dina.
Lucy:Azt hiszem, hogy ma estére mégiscsak lesz programunk.
(Lucy kattint egy nagyot mire Ellie elsápad s szemei kikerekednek)
...
--
May:Hét nyomós érvet tudok felhozni amiért szerintem nem kéne elmennünk ebbe a buliba.
Lucy:Én meg csak egyet amiért el kell. Penny is ott lesz ami azt jelenti, hogy viszi majd a kis zacskócskáit is.
Abigel:Várjatok! Nem az a terv, hogy elkerüljük Penny-t? Mert én azt szeretném.
Lucy:Csak képzeljétek el! Egy ház tele emberekkel akik buliznak, isznak és jól akarják érezni magukat. Szerintetek Penny nem használja ki az estét és a helyet, hogy újabb adagokat adjon el potom pénzért?
Ellie:Hm, folytasd!
Lucy:Aurora buliján kell elkapnunk! Ha lebuktatjuk akkor örökre leáldoz az úgynevezett ,,karrierje".
Abigel:Aurora háza hatalmas. Három emeletes házuk van. Szerintetek ha tele lesz a ház, a sok ember között hogy találjuk majd meg Pennyt; mert szerintem sehogy.
May:Szét kell oszolnunk.
Abigel:Úgy sokkal sebezhetőbbek vagyunk.
Ellie:Szerintem is szét kellene oszolnunk. Maximum mindenkinél ott lesz a telefon és vészhelyzet esetén hívjuk egymást.
May:Oké.
Lucy:Jobb lesz, ha először feltérképezzük a házat, aztán akcióba lendülünk.
Ellie:Úgyhogy kamerás mobilokat elő.
Lucy:Akkor? Mindenki készen áll? Kezdjetek öltözködni, sminkelni és valami extra bulis ruhát felvenni; mert ma este vadászni megyünk.
May:Előbb a halál, mint a smink, kösz.
Ellie:Arról én is lemondanék.
Abigel:Ez isteni! Ha lesz bizonyítékunk akár még a rendőrséggel is megfenyegethetjük.
Lucy:Így van! Eddig ő fenyegetett minket, most majd mi győzzük le őt a saját játékában!
(A lányok vakmerően és magabiztosan egymás szemébe néznek majd elmosolyodnak és érzékeik felett átveszi az uralmat az bosszúra készen állás érzete)
..
(Kate a folyosóról - már felöltözve, elkészülve a partira - anyja szobája felé tart)
Kate:Anyu, én elmentem a buliba, ma...
(Kate hirtelen megáll anyja szobájának résnyire nyitott ajtaja előtt, óvatosan beles a résen és látja amint az anyja az ágyán ülve épp fülbeavlóit teszi fel miközben fülei be vannak dugva fülhallgatóval amely ölében heverő laptopjához van csatlakoztatva és épp videócsetel valakivel; Kate gyorsan visszalép, behajtja az ajtót, de füleit továbbra is az ajtóra nyomja)
Bettina:Ne aggódj Henrik. Már nem kell semmilyen kifogást találnom. Későn is jöhetek, Kate-re majd vigyáz az a csóró apja. Többet kényesztethetjük egymást. Már alig várom a ma estét. Főleg, hogy a barátnőm is csatlakozik. Ő is nagyon kíváncsi milyen hármasban csinálni.
(Bettina felnevet)
Bettina:Igen-igen. Most annyira boldog vagyok; végre megszabadulhatok ettől a két piócától. Majd ha Kate is 18 lesz, őt is ugyanúgy kiteszem, de most az apjával együtt.
...
(May, Lucy, Abigel és Ellie partihoz öltözve megjelennek Aurora hatalmas háza előtt amely olyan, mint egy amerikai luxusvilla. Hatalmas udvar és az udvar hátuljában helyezkedik el a ház, amely felöleli az egész hátsó területet. Az ablakokból már látni a kiszűrődő fényeket, a táncoló árnyakat; hallani a diszkózenét, különböző pop zenék diszkós remixei összeválogatva; hallani a sikolyokat, a kacajokat és az üvöltözéseket. Többen a ház előtt az udvaron lökdösődnek vagy itallal a kezükben beszélgetnek. A lányok a járdaszegélyen állnak, s egy pillanatra megtorpannak a látvány miatt, amely eléjük tárul)
Ellie:Wow. Auróráék háza tényleg jó nagy.
Abigel:És tényleg itt van mindenki. Biztos vagytok benne, hogy mi akartok menni?
Lucy:Mindannyian bemegyünk.
May:Hé! Ezt nézzétek!
Kate:Mondtam már, hogy hagyj békén!
(May, Lucy, Abigel és Ellie hirtelen May felkiáltására és az ismerős hangra felkapták a fejüket majd meglátták Kate-t amint épp közeledett feléjük s persze Luit is aki pedig követte őt)
May:Ez Lui és Kate?
Ellie:Úgy néz ki.
Kate:Mondtam már, hogy hagyj békén!
Lui:De könyörgöm, hallgass végig.
Kate:Amikor eljöttél hozzám a kórházba és Romeo elment onnan, mondtam hogy közöttünk nem lehet semmi.
Lui:De nem is szeret téged!
Kate:Hagyj békén!
(May odabújik a többiekhez és susogni kezd)
May:Ti ismertek Romeot?
(Lucy ebben a pillanatban összenéz Abigel-lel majd tenyere izzadni kezd, arca teljesen kipirul, szíve hevesen verni kezd, de közben megpróbálja leplezni zavarodottságát)
Ellie:Biztos valami felsőbbéves pasi lehet.
Abigel:Kate új pasija; negyedikes.
May:Honnan tudod?
Abigel:Tudom és kész.
(Lucy és Abigel újra összenéz egy pillanatra)
Abigel:Szerintem menjünk, ha megakarjuk találni Penny-t.
Ellie:Igazatok van, nincs sok időnk. A buli már megy néhány órája, három óra múlva éjfél szóval nincs sok időnk.
(May remegve vesz nagy levegőt majd szólal meg)
May:Boldog új évet előre is!
(Ellie elmosolyodik)
Ellie:Menjünk, gyertek.
(A lányok elindulnak át az udvaron, a ház felé s mikor hátranéznek és átnéznek az úton, a járdán, már nem látják sehol a nemrég még veszekedő Luit és Katet. Egy percbe sem telik, hogy a lányok beérnek a hatalmas házba. Ahogy belépnek egy óriási nappaliban találják magukat. A bútorok félre vannak tolva és egy hatalmas keverőpult mögött, egy Colgate fogkrémreklámból szabadult pasi keveri a lemezeket és a zeneszámokat. A szoba tele van dölöngélő emberekkel, akiknek egytől-egyig nagyon hiányos az öltözetük. A fiúk és lányok egyaránt úgy isszák a tömény piát, mint az óvódai karamellástejet.)
(A csajok körülnéznek majd Ellie felszólal)
Ellie:Itt valami nem stimmel.
(Hirtelen egy csaj esik rá Abigel-re és leburítja őt pálinkával)
Abigel:Fúj már! Baszd meg!
(Abigel ellöki magától a csajt aki egy srác kezében landol miközben Abigel a hatalmas és illatozó foltot nézi farmernadrágján)
(May ekkor előhalászik pár zsebkendőt övtáskájából, párat odaad Abigel-nek majd együtt próbálják azokkal felitatni a foltot Abigel nadrágjának combjáról)
Abigel:Á! Ez nem jó! Muszáj valahova leülnöm, így állva nem megy.
(May odaszól a többieknek)
May:Mi keresünk valami helyet Abigel-lel vagy csak utánanézünk merre van a mosdó.
Lucy:Oké, de tartsátok nyitva a szemeiteket.
(May és Abigel beveszik a bal oldalt és elvegyülnek a tömegben)
(Ekkor Ellie rápillant egy hatalmas fehér lépcsősorra, amely a szoba jobb oldalának végében áll és az emeletre vezet)
Ellie:Arra lehet a második emelet.
(Ellie hirtelen észrevesz valamit)
Ellie:Hékás!
(Lucy és Ellie kiszúrja amint Penny kézenfogva megy fel egy általuk ismeretlen, vékony, izmos sráccal - valószínűleg focista - az emeletre. Ellie ekkor megindulna, de véletlenül nekimegy valakinek aki megfordul majd ráköszön amitől Ellie elvörösödik)
Bryan:Hé Ellie!
Ellie:Bryan, te jó ég! Te is itt vagy?!
(Lucy rácsap egyet Ellie vállára aki értetlenül nézi amint Lucy elindul a lépcsősor irányába majd elveszik a tömegben)
Bryan:Mi az hogy?!
(Bryan Ellie képére nyom két puszit)
Ellie:Hú.. Érzem.. azért te is ittál.
Bryan:Mi?! Bocs nem hallom. Túl hangos a zene.
Ellie:Mi van Patricia-val?
Bryan:Itt van valahol. Keresd meg.
Ellie:Micsoda?! Patricia itt van?!
Bryan:Ki az aki nincs itt?
(Lucy eközben már felfele megy a lépcsőn)
Ellie:És.. hogy vagy?!
Bryan:Mi?! Ne haragudj, nem hallom.
(Ellie mormolni kezd miközben körbenéz a szobában és egyedül találja magát)
Ellie:Basszus.
(Ugyanebben a pillanatban Lucy felér a második emeletre, de a lépcsősornak nincs vége, tovább is lehet még menni.. a legfelső emeletre, ahova - ahogy Lucy látja - Penny viszi a srácot, ezért hát továbbmegy és követi őket. Penny és a srác már eltűntek a harmadik emeleti sötétségben. Lucy felsétálván a lépcsőn, a lépcsősor közepén megáll; nem lát semmit csak a korom sötétbe vezető utat, mellesleg a zene is teljesen elhalkult, mintha már mindenki hazament volna és az egész ház ki lenne halva. Lucy megáll, hallgat majd hirtelen mobilja megcsörren a zsebében. Kiveszi telefonját a zsebéből majd válaszol a hívásra.)
Ellie:Lucy hol vagy?!
Lucy:Itt vagyok a második emeleten.
Ellie:Ez érdekes.. ugyanis én is itt vagyok a második emeleten.
Lucy:Hogy micsoda?!
(Lucy hátranéz és egy tetőtől talpig feketébe öltözött, bördzsekis, farmeros, kesztyűs, símaszkos alakkal találja szembe magát aki épp egy fejszét suhít el nyaka felé.)
Lucy:Áááá!
(Ellie ebben a pillanatban a második emelet kanyargós folyosóján rohangál)
(Lucy leguggol és a fejsze beleáll a falba; a lány adrenalin szintje az egekig ugrik mire hirtelelen guggolva derekon fogja támadóját majd elrugaszkodik a lépcsőfokról, s mindketten legurulnak a lépcsőn mielőtt az alak még ki tudná venni a mélyen falba fúródott fejszét.
Ellie ekkor a folyosó másik végében észreveszi ahogy a lépcsőn Lucy és egy tetőtől talpig feketébe öltözött valaki legurul a lépcsőn)
Ellie:Lucy!
(Az alak gyorsan feltápászkodik majd lerohan a lépcsőn)
(Ellie kiabálva fut barátnője felé aki térdeit és fejét fájlalja. Mikor odaér felsegíti barátnőjét)
Ellie:Jól vagy?! Mi történt?!
Lucy:Valaki megtámadott.
Ellie:Kicsoda?!
(Lucy feltápászkodik)
Ellie:Nem sérültél meg?
Lucy:Csak a térdemet ütöttem meg, ne aggódj. Rá estem arra a srácra.
Ellie:Srácra?
Lucy:Egy férfi volt.
Ellie:De mégis kicsoda?! És mit csinált?
(Lucy maga mögé néz)
Lucy:Inkább az a kérdés, hogy mit akart csinálni.
(Lucy és Ellie a lépcsősort követve szemeivel elér a falba állított fejszéhez, amely még mindig ott van ahova Lucy támadója belevágta azt)
(Ellie hátán végigfut a hideg, visszaemlékezik Margaret-re és a női mosdóra; a Halloween buli estéjére majd kézenfogja Lucy-t)
Ellie:Menjünk innen! Most azonnal!
(Ellie és Lucy szinte úgy rohannak le a lépcsőn miközben egy piros lakkcipős nő közeledik lefelé a harmadik emeletről majd megáll a fejsze mellett, fejét eltakarja a harmadik emeletről levetülő sötétség; pirosra lakkozott körmei megcsillannak a fényben ahogy ujjaival rámarkol a fejszére majd kihúzza azt, s párszor meglendíti a levegőben aztán visszasétál oda ahonnan lejött)
........................
--------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése