17.rész - Bele a sötétségbe

Az előző részekből:

Romeo:Hogy?
(Gabriella nagy levegőt vesz)
Gabriella: El akarok válni.
....
Lexi:Hú, te.. leharapom ám a nyelved.
(Lexi mutatóujja végigvonaglik Bryan izmos mellkasán)
Bryan:Hm? Mer' miért cica?
Lexi:Mert olyan jó csinálni veled.
...
Ellie:Úristen! Kate ott van bent a wc-n és vérzik!
Lucy:Hogyan?!
(Ellie szájára teszi kezét majd miközben Lucy is leguggol és a fülke alá hajol, hogy lássa amit Ellie látott addig Ellie tovább feszegeti az ajtót, de az nem nyílik)
....
Lucy: Mi a terv?
Abigel:Véget vetünk Penny terrorizálásának.
...
Edem:Jó reggelt kívánok, lányok.
Lucy:Maga az új igazgató úr?
Edem:Ahogy mondod. Edem Simons vagyok. A harmadik emelet pedig hivatalosan is lezárásra kerül.
...
Ellie: Remélem, hogy minimális bűntudatod legalább van; azok után amit Kate-tel műveltetek.
(Aurora közelebb lép Ellie-hez)
Aurora:Neked fogalmad sincs, hogy milyen ez nekem.
....
Ellie:És emlékeztek arra, hogy a mosdó ajtaja milyen erővel szokott becsapódni.. ez azért történik, mert huzat van.. anélkül, hogy nyitva lenne bármelyik ablak is.
...
May:Mi az mit látsz?
Ellie: Egy wc csészét látok. Mögötte pedig a falra van rögzítve egy hatalmas, hosszú és vastag faliszőnyeg.
Ellie:Csak egy baj van.
Abigel:Mi?!
Ellie:Az, hogy ez a szőnyeg mozog.
...
------------------
(Ellie lelép Abigel összekulcsolt kezeiről)
Ellie:Valahogy be kell jutnunk oda. Az a vaskos, régi szőnyeg biztosan takarhat valamit.
May:Micsodát?
Abigel:És hogy akarsz bejutni oda?
Lucy:Valahogy át kellene mászni. Én mindenképp megyek. Kíváncsi vagyok, hogy mi van odabent.
May:Én aztán nem. Én kívül maradok.
Abigel:Én is.
Lucy:Szerintem az lenne a legjobb, ha ketten vagy hárman megfognátok engem és valahogy feltolnátok addig amíg bele nem tudok kapaszkodni a fülke tetejébe; onnan már megoldom az átjutást.
Abigel:Nekünk nyolc.
(Lucy odaáll a lelakatolt ajtó elé majd Abigel, May és Ellie hol a lábát hol a fekenét fogják, hogy feltolják őt. Miközben egyre magasabbra nyomját Lucy sikeresen felkapaszkodik a fülke tetejére majd átlendíti egyik lábát a másik odalra; mindezt úgy tevén mintha lovat ülne meg)
Lucy:Oké. Itt vagyok a tetején, eddig rendben minden.
Abigel:És most hogy mész át a másik oldalra?
Ellie:Próbáld meg átlendíteni a másik lábadat is, közben tartsd meg maga és lassan engedd le a tested; úgy nem kell olyan nagyot ugranod.
May:Végülis ahogy nézem nem olyan magas a fülke.
(Lucy átlendíti a másik lábát is majd hirtelen eltűnik a fülke tetejéről; sikeresen lehuppan lábaival a fülkén belüli padlóra)
Lucy:Oké. Bent vagyok. Jön még valaki?
(Ellie megindul)
Ellie:Én.
(Ránéz Abigel-re és May-re)
Ellie:Meg tudtok emelni?
Abigel:Mindjárt kiderül.
(Abigel összekulcsolja kezeit, bakot tart Ellie-nek aki belelép; miközben Abigel megpróbálja felnyomni Ellie-t May is rásegít úgy hogy Ellie hátsóját taszigálja az égnek. Ellie felhúzza magát a fülke tetejére, átlendíti a lábát, majd a másikat; közben a fülkén belülről már segítő kezek várják és segítik le őt a padlóra)
Ellie:Minden rendben.
(Abigel és May a zárt fülke melletti wc-ből szólnak át)
Abigel:Na! Mi van a szőnyeg mögött.
Ellie:Nem tudjuk. Én nem merem elhúzni. Mi van ha? Nem is akarom befejezni a mondatot.
Lucy:Ha hullana lenne már rég büdös szag terjengene a mosdóban.
Ellie:Kösz, ez megnyugtató volt.
(Lucy és Ellie szemügyre veszik a függönyt)
Lucy:Határozottan mozog.
Ellie:Onnan jön a huzat. Szóval valami nyitott cucc lehet mögötte.
Lucy:Háromra?
Ellie:Meggondoltam magam, nem várok.
(Ellie odalép a wc csésze mögé majd felemeli a szőnyeget, Lucy utánamegy és segít neki; aztán hirtelen mindketten megtorpannak mire Ellie felkiált)
Ellie:Hú.
Abigel:Na mi az?
Lucy:Van valakinek elemlámpája?
Abigel:A telefonom jó lesz?
(Ellie és Lucy nem lát semmit csak a hatalmas sötétséget a szőnyeg mögött; se teret, se falat: semmit. A sötétségből kiáramló szelet azonban most erősebben érzik arcukon és testükön miközben fejükkel már alábújtak a nehéz, vaskos szőnyegnek)
Ellie:Én nem megyek oda le az biztos.
May:Mit láttok?
Lucy:A nagy semmit.
Ellie:Sötétség van a függöny mögött; viszont itt erősebb a huzat. Kell egy lámpa, hogy lássuk mi van itt.
Abigel:Mondom a telefonomon van külön lámpa. Becsúsztatom itt a rés alatt.
(Lucy kimászik a függöny alól miközben egy telefon csusszan be a fülkébe annak rése alatt)
Lucy:Jó? De hogy kell bekapcsolni?
Abigel:Az opciókban van.
Lucy:Fogalmam sincs. Te értesz hozzá.
Abigel:Akkor csúsztasd vissza; bekapcsolom aztán visszaadom.
(May unottan leül a lecsukott wc-re)
May:Micsoda problémák!
(Abigelhez visszacsúszik a telefon, pötyög rajta majd a telefon tetején egy vakítóan kék fény szinte életre kel; a telefont visszacsúsztatja a fülke rése alatt mire Lucy megköszöni és felveszi azt)
Lucy:Hú, jó fényes!
Abigel:Most nézzetek be; mi van ott?
(Lucy bekúszik a szőnyeg alá majd bevilágít a sötétségbe. Mivel poros, téglatörmelékes talajt fedeznek fel maguk előtt néhány lépésnyire - ahogy a telefon lámpája megvilágítja azt - ezért továbblépnek. Lucy tovább lámpázik mire Ellie felkiált.)
Ellie:Srácok! Ez nem is valami lépcsőn levezetős üreg. Csak egy kis kabin egy falhoz rögzített létrával.
(May felugrik a helyéről)
May:Hogy micsoda?! Hova vezet a létra?
Ellie:Ahogy látom felfele.
Abigel:Wow! És még valami?
Lucy:Azon kívül, hogy borzasztóan pókhálós ott minden meg nagy a huzat, semmi. Űgy tűnik, ez egy kézi fel-le járó.
(Ellie Lucy-ra néz)
Ellie:De hova felfele?
Lucy:Talán a harmadik emeletre. Vagy a padlásra. Az is lehet, hogy a tetőre. Ki tudja; lehet hogy zárva van a végállomás és zsákutca az egész.
Ellie:Ki kell derítenünk.
Lucy:Fel akarsz menni a létrán?
Ellie:A nyakamat tenném rá, hogy biztos nem zsákutca; az a valaki aki megtámadott itt és a tükörre írt biztosan itt lógott meg. És ha nem zárta le ezt a feljárót akkor szerintem azt sem zárta le ahova ezen a járaton ki lehet lyukadni.
May:Ellie, felmész a létrán?
Ellie:Fel. Add ide a telefont, belecsúsztatom a farmer zsebembe úgy hogy a teteje kilátszódjon és világítson felfele.
Lucy:De ha úgy érzed valamelyik foknál, hogy inkább visszafordulnál, akkor gyere vissza.
Ellie:Oké.
Lucy:És semmiképp ne nézz le.
Ellie:Rendben.
(Lucy odaadja Ellie-nek a telefont amivel Ellie véletlenül belevilágít egy pillanatra Lucy szemébe)
Lucy:Áú!
Ellie:Bocsi.
(Aztán Ellie felkapaszkodik a létrán és elkezd óvatosan, minden fokot ellenőrizve, hogy stabil-e - jól van-e rögzítve a falhoz - felmászni. Lucy alulról figyeli a sötétségbe szökő barátnőjét miközben az egyre jobban távolódik tőle s nyeli őt el a sötétség. Lucy felkiabál mikor már nem látja Ellie-t)
Lucy:Minden oké?
Ellie:Eddig igen.
Lucy:Ne nézz le!
(May közben felvont szemöldökkel bök oda Abigel-nek)
May:Ezek most szivatnak vagy Ellie tényleg felment azon a létrán?
(Abigel vállat von)
Lucy:Minden oké?
Ellie:Az előbb kérdezted! Majd sikítok ha közben megölnének vagy ilyesmi.
Lucy:Haha. Nagyon vicces vagy.
Abigel:Minden rendben odaát?
Lucy:Eddig igen.
Abigel:Talált valamit Ellie?
Lucy:Szerintem pókhálókon meg szőrös pókokon kívül semmit sem.
Abigel:Fúj.
(May visszaül a fedett tetejű wc-re majd a kezeibe temeti arcát)
May:Mm..
Abigel:Mi az?
May:Ez tök uncsi. Nekem kellett volna átmennem.
(Abigel elmosolyodik)
(Ellie ugyanebben a pillanatban még mindig a létrán mászik felfele amikor egyszercsak a szellő egyre erősebben és ridegebben csapja meg arcát, kap bele hajába és kúszik végig testén. A lány tovább mászik mire hirtelen elfogynak a létra fokai és a következő pillanatban arra eszmél fel, hogy egy hasonló szőnyeg alól bújik ki egy hasonló wc csésze mögött, egy csakugyan hasonló fülkében. Ellie visszahajol a sötétségbe majd lekiabál)
Ellie:Felértem!
(Hangja visszhangzik az egész fülkében; Lucy átszól a többieknek, kihajolva az üregből)
Lucy:Azt mondja felért.
(May felugrik majd odalép Abigel-lel együtt közel a fülke falához)
Abigel:Felért? Hova?!
(Lucy visszalép az üregbe)
Lucy:Hol vagy?!
(A válasz azonnal jön is)
Ellie:Fogalmam sincs. Egy ugyanolyan toalettfülkébe, mint amiben most te állsz. Megyek. Körülnézek. Maradj lent, hamarosan lekiabálok.
(Ellie hangja eltűnik)
Abigel:Na mi van?
(Lucy kilép a szőnyeg mögül majd odasétál a fülke válaszfalához)
Lucy:Azt mondta felért egy ugyanolyan wc fülkébe, mint ez.
(Abigel és May egy pillanatra összenéznek)
(Ugyanebben a pillanatban Ellie mindkét kezével a fülke ajtaját nyomja, de az ben van szorulva vagy zárva. Nem látván más kiutat megpróbál felmászni a válaszfal tetejére, de nem megy neki. Feláll a wc csészére majd elrugaszkodik, sikeresen belekapaszkodik a válaszfal tetejébe, térdeit beüti a falba amitől kicsit felnyög, de folytatja tovább misszióját. Valahogy sikeresen felnyomja magát kezeivel addig, hogy egyik lábát át tudja lendítani a falon aztán a másikat is, és hogy leereszkedjen a másik fülkében amit sikerrel véghez is visz. Ott ugyanúgy megnyomja az ajtót két kezével ami ki is nyílik neki s egy nagyon ismerős mosdóban találja magát. Körülnéz - minden átlagos - majd kimegy a mosdóból és a folyosón bolyong. Megpillant egy osztályt, amelynek ajtaja nyitva van. A többi mind zárva. A folyosó végén fényesebb a küszöb; folytatja újtát előre egészen addig amíg látja, hogy egy lépcsősorhoz nem ér. Továbbmenni viszont nem tud, mert a lépcsősor teteje le van zárva egy hatalmas ráccsal ami hasonlít egy kiszakított téglalapra egy börtönrácsból. Ellie rámarkol a rácsokra néhányszor megrángatja majd mosolyogni kezd)
Ellie:Jackpot!
...
(Néhány perc múlva Ellie már épp az üregből lép ki mire Lucy megöleli őt)
Lucy:Na minden rendben veled? Nem esett bajod?
Ellie:Dehogyis. Egy kicsit poros meg pókhálós lettem, azon kívül semmi.
Lucy:Na mit láttál?
Abigel:Ellie visszajött? Na mesélj!
May:Hova vezet a létra?
Ellie:Először menjünk innen; menjünk el inkább a könyvtárba; ott majd mindent elmesélek.
...
(Félórával később a csajok a szokásos gyülekező helyüket elfoglalva bekuporodtak az egyik sarokba a könyvtár epületében)
Abigel:Szóval valaki egész idő alatt fel-alá járkált a női mosdókból? Az első emelet és a harmadik között?
May:Ez olyan bizarr.
Lucy:Szerintem megoldódott a kérdés, hogy hogy tarthatja fent még mindig Penny a kis üzletét.
Abigel:Hogyan? Megmondja a kuncsaftoknak, hogy menjenek fel a létrán?
May:És még a válaszfalat is át kell mászniuk. Eléggé bonyolult egy meló.
Abigel:És nem hiszem, hogy ha Penny tudja csak úgy elárulná minden jöttmentnek, hogy hova menjen, mit csináljon. Szerintem ez az ő kis rejtett zuga.
Ellie:Biztos vagyok benne, hogy a gyilkos is ezen keresztül mozog.
Lucy:Az a baj, hogy még azt sem tudjuk, hogy ki használja.
Ellie:Az viszont biztos, hogy folyamatosan használva van, mert teljesen pókhálómentes.. néhányat kivéve persze.
Lucy:Nekem eszembe jutott valami. Mi lenne, ha elhelyeznénk a mosdóba azt a kamerát amit te vettél Ellie!
(Ellie szája szélébe harap)
Ellie:Jó ötlet.
Abigel:Szerintem is. Legalább végre megtudnánk, hogy kik mászkálnak a női mosdókban.
May:És hogy ki tud az egészről. Viszont Penny árufuttatásának valahogy be kellett, hogy fellegezzen, mert most már nem tud senki sem felmenni a harmadik emeletre.
Abigel:Kit érdekel?! Idézőjelbe teszem: raktárépületnek azért még megfelel.
Lucy:Pontosan!
Ellie:Nincs apelláta! Holnap korán reggel fel kell tennünk a kamerát.
...
Kate:A többiek tudják, hogy eljöttél hozzám?
Aurora:Nem. Közűlük senki.
(Kate egy fehér rövidujjú pólóban és egy piros csipkés franciabugyiban fekszik az ágyban miközben Aurora tetőtől talpig kipingálva áll az ablakban és az utcáb fürkészi)
Aurora:Elegem van belőlük meg a hülyeségeikből is.
Kate:Akkor miért nem hagyod ott őket?
Aurora:És aztán? Nincs kedvem arra a sorsra jutni, mint..
(Kate és Aurora összenéznek; a levegő megfagy a szobában egy pillanat erejéig)
(Aurora merázza a fejét)
Aurora:Ne haragudj. Nem akartalak bántani téged.
Kate:Tudom.
(Kate gondolkodóba esik majd felkiált)
Kate:És mi lenne ha sarokba szorítanánk őket?
Aurora:Kiket?
Kate:Lexit meg Dinát.
Aurora:Hogyan?
Kate:Hát.. nincs valaki aki segíteni tudna ebben? Ha ketten titokban összeállunk.. talán végleg csonkra vághatjuk őket.
(Aurora felemeli a fejét majd összeszorítja alső és felső szemhéját)
Aurora:Talán...
Kate:Hm?
Aurora:Mégiscsak lenne valaki.
Kate:Kicsoda?
Aurora:Gina.
....
(Egy szinttel lejebb Kevin épp elkapja a szobájában, a börőndjébe pakoló Bettina-t)
(A férfi megáll az ajtóban, nekitámaszkodik az ajtófélfának majd kezeit ölébe helyezi)
Kevin:Készülsz valahová?
Bettina:Igen, készülök.
(Bettina oda sem figyel Kevinre csak pakol tovább, mintha az ott sem lenne)
Bettina:És majd csak a jövő héten jövök haza. Bár semmi közöd hozzá, de el kell utaznom egy fontos üzleti útra. Holnap amúgyis péntek. Észre sem fogjátok venni, hogy nem vagyok itthon.
Kevin:Képzeld! Kaptam állást.
Bettina:Na végre!
(Bettina ravasz mosolya lassan kirajzolódik üde arcán)
Bettina:Valami jó hír. És hol?
Kevin:Egy autókereskedésben. Asszisztensként.
Bettina:Na látod. Csak ki kell kupálódni egy kicsit és az ember azonnal el is kel a piacon.
Kevin:Te már csak tudod.
(Bettina megmarkolja bőröndjeit majd elhagyja a szobát; Kevin utánasétál de már csak a bejárati ajtónál tudja elkapni)
Kevin:Kate-től nem búcsúzol el?
Bettina:Nem. Majd írok neki egy SMS-t vagy felhívom. Ki tudja. Ha épp lesz rá időm. Na.. csáó.
(Bettina a következő pillanatban már ki is ment az ajtón, s bevágta azt maga után)
....
(A korom sötétben Penny vág át a parkon és egy fa mögött megáll ahol szembe fordul vele egy tetőtől talpig fekete cuccokba öltözött, csuklyás alak)
Penny:Ez most a te hibád! Abigel-t kellett volna elkapnod a szilveszteri bulin és nem Lucy-t. Ehelyett te majdnem őt ölted meg. Nem hiszem el, hogy nem tudtad normálisa lefedni a bejáratot. Most nem tartanánk itt, ha nem lettél volna ilyen hülye szokásod szerint.
(Az alak kezei hirtelen körbefonják Penny nyakát mindkét oldalról)
Penny:Ááá!
(Penny eközben a levegőben kapkod kezeivel; arca elkékül mikor hirtelen a kezek szorításai elengedik nyakát, de egy hatalmas pofonnal a földre terítik őt)
(Penny a földön nyöszörög miközben orrából és szájából ömleni kezd a vér)
Penny:Én csak azt tettem amire megkértél.
(A csuklyás alak gyomorszájon rúgja Penny-t aki újra felnyög a fájdalomtól majd otthagyja a fogvacogtató hidegben a lányt és elsétál, bele a sötétségbe...)
.....
--

7.rész Figura Etimologica

Az előző részek tartalmából:
-
(Kate szó nélkül átsétál a kocsi vezető oldalára majd megöleli Romeot. Romeo viszonozza Kate ölelését. Lucy elképed)
Kate:Együtt vagyunk Lucy.
Lucy:Ugye ez csak valami vicc.
Kate Szeretjük egymást.
-
Lucy:Nem osztozom az apámon. Ő az én apám.
(Lucy hátat fordít, s faképnél hagyja Kate-t aki utána kiabál)
Kate:Szeretjük egymást és ez így is marad!
-
(Mrs. Kelly ledöbbenve lépett a táskához majd belenyúlt abba, s kivette belőle mobilját)
Mrs. Kelly:Elnézést, egy pillanat!
(Az osztály kissé mozgolódni kezdett miközben a tanárnő megnyitotta a kapott SMS-t, s érezte ahogy szíve kihagy egy dobbanást. Az üzenetben ez állt:,,Tudom, hogy mit tettél. Hányok tőled, és mindenkinek el fogom mondani!!!".)
-
Ellie:Áú!
(Gyorsan a szájába tette ujját, összeszorította szemöldökét a szúró fájdalomtól, s észrevette, hogy valaki egy pengét erősített az egyik oldal széléhez... és persze egy üzenetet... pirossal... így szólt: ,, Most még csak egy szúrás, de legközelebb egy vágás!")
-
Andrew:Mi ez?
Mrs. Kelly:Mind a ketten nagyon jól tudjuk, hogy mi folyik itt valójában!
-
A fejnélküli Margaret Fay teste a mosdó közepén hevert. A mosdó úszott a még nyakból ömlő vértől, s Margaret kezén látszott, hogy a fal egyik szegmenséből csúszott a földre, csíkot húzva ezzel a csempén. De nem akármilyen csíkot. A csepén ugyanis a saját vérével ez állt:,, Elkéstél Ellie! TE LESZEL A KÖVETKEZŐ!")
Ellie:Ááááááááááááááááá!
(Ellie torkaszakadtából ordított, s kirohant a terembe. Földrerogyott, s ott is csak üvöltött, sikított ahogy csak tudott.
-
(Andrew a szoba végében álló szekrény felé ment rendületlenül, s egy rántással kinyitotta annak ajtaját...)
Andrew:A kurva életbe!
(Albert, a magas, vékony, de ugyanakkor, sármos, barna gondnok hullája dőlt rá Andrew-ra aki azonnal le is lökte magáról a véres tetemet.)
-
Gideon rendőrtiszt:...mégegy holttestet találtunk betuszkolva az egyik wc fülkébe, a női mosdóban. Az iratai szerint Albert Wilson. Van valami kapcsolata az iskolához?
Andrew:Itt dolgozott.
Gideon:Van még egy nagyon érdekes dolog.
Andrew:Micsoda?
Gideon:A meggyilkolt lány fejét... valaki elvitte. Nem találjuk sehol.
-------
Mrs. Kelly:Meg kellett tennünk. Te is tudod nagyon jól.
(Mrs. Kelly és Andrew az igazgató irodában értekeztek. Mrs. Kelly körbe-körbe mászkál ölbetett kézzel, eközben az igazgató az asztal mögött ül foteljében, hátradölve, ujjai kulcsban.)
Andrew:Nem a legjobb ötlet volt az, hogy Albertet is a női mosdóban rejtsük el.
Mrs. Kelly:Mikor tetted oda?
Andrew:Késő délután. De bezártam azt a fülkét.
Mrs. Kelly:A rendőrség most mégis megtalálta...
(Mrs. Kelly suttogta, de még dühösebben és elképedve folytatja)
Mrs. Kelly:És Margaret Fay holttestével együtt, érted?!
Andrew:Ki a franc hozta ide azt a lánygyereket?! Rég kiiratkozott innen!
Mrs. Kelly:Ühü! Ez az! Hogy mihánst kiiratkozott innen, eltűnt... Már vagy egy hónapja keresték a szülei és bumm, pont nálunk találják meg a holttestét. Méghozzá nem csak egyet, hanem kettőt egyszerre. És a barom aki lefejezte azt az ártatlan gyereket még el is vitte magával a fejét.
Andrew:Mégis ki a fasznak kell egy döglött fej?
(Mrs. Kelly közel hajol a fotelben ülő igazgatóhoz. Annyira közel, hogy a szájuk is majdnem összeér.)
Mrs. Kelly:Szerinted mégis ki a fasznak kéne egy döglött fej?! Margaret Fay holttestével háromszor is közösültek. Nem a gyilkosság előtt, nem a gyilkosság alatt, hanem a gyilkosság után. Miután már hulla volt, valaki megszégyenítette... és nem egyszer, nem kétszer, hanem háromszor. Hallod amit mondok?
Andrew:Beteg állat aki ilyet csinál.
Mrs. Kelly:És ez a beteg állat itt van az iskolában. Ez a beteg állat lehet, hogy itt van a tanáriban. Ugyanezen beteg állat lehet, hogy ott ül valahol az egyik osztályban, az egyik padban és terveket sző, hogy ki legyen a következő áldozata. És elvitte Margaret fejét. Mit gondolsz, ha valaki meghág egy élettelen testet, szerinted mit csinál egy élettelen fejjel?
Andrew:Megdugja?
Mrs. Kelly:Igazán reméltem, hogy nem válaszolsz erre a kérdésre pedig már rég ismerhetnélek...
Mrs. Kelly:Tudod mi lesz itt ezek után?! Ránk száll a média! A diákok pletykálnak! A tanárok úgy szintén!
(Andrew előrehajol, s összeráncolja homlokát)
Andrew:A fenébe is! A tanárok ugyanúgy benne vannak, mint mi.
Mrs. Kelly:Aha! És ezt ki fogja nekik elmondani?!
(Ebben a pillanatban a reggeli csengő csörömpölése szakítja meg beszélgetésüket)
Andrew:Mi van azzal a lánnyal aki megtalálta a holttestet?
Mrs. Kelly:A héten nem jön be. És pszichológiai kezelésre kell járnia egy darabig. De nem csak neki, hanem még jópár fiatalnak akik bementek a mosdóba, hogy megnézzék miért ordít az a lány, mint egy fába szorult féreg. Annak a csajnak felírták a nevét vérrel a csempére.
Andrew:Micsoda?
Mrs. Kelly:Felírták a nevét a csempére, meg még valami mást is, hogy el lesz kapva vagy micsoda. Margareta vérével méghozzá.
Andrew:Át kellene vizsgálni a diákokat.
(Mrs. Kelly egy pillanatra felnevet)
Mrs. Kelly:Jó vicc. Egyrészt személyiségi jogokat sért, másrészt meg minek?! Ha ez egy elmebeteg akkor minden nyomot eltűntetett. És amikor azt mondom, hogy minden nyomot... akkor azt úgy is értem.
Andrew:Akkor? Mit javasolsz?
Mrs. Kelly:Hogy én mit javasolok?! Eleve hívni kellett volna a zsernyákokat amikor megtaláltuk Albert hulláját.
Andrew:Jókor mondod.
Mrs. Kelly:Ja és mellesleg Albert hullájával is közösültek. Nem is egyszer.
Andrew:Háromszor.
Mrs. Kelly:Honnét tudod?
Andrew:Szimbolika.
Mrs. Kelly:Micsoda?
Andrew:Ha minden igaz... akkor azt hiszem, hogy tudom milyen nyomon kell elindulnunk, hogy pontot tegyünk ennek az ügynek a végére. A legfontosabb, hogy nagyon figyeljünk a diákokra, mert lehet, hogy közöttük van a ludas...
Mrs. Kelly:Mi a terved?
(Andrew elmosolyodik, s megvillantja fehér fogsorát)
Andrew:Majd meglátod drágám.
....
(Kate és Lui a harmadik emeleti lépcsősor legfelső fokán ültek, s miközben szendvicsüket majszolták beszélgettek)
Lui:És?
Kate:Semmi nem történt... veszekedtünk és kész. Nem akarja elfogadni, hogy én meg az apja, tudod.
Lui:Ezt azért tényleg nehéz elfogadni.
Kate:Nekem mondod... Romeo-nak is nehéz... főleg, hogy valaki még terrorizálja is.
Lui:Hogy érted, hogy terrorizálja?
Kate:Nem tudom. SMS-eket küldözgetnek neki. Mindenféle marhaságot. Alaptalan fenyegetéseket... ilyesmiket.
Lui:És nem tett feljelentés?
Kate:Dehogy. Addig amíg nem történik semmi minek tegyen?
Lui:Egyébként, hallottad?
(Lui mélyen Kate szemébe néz)
Kate:Ja, a Margareta-s dolgot?
Lui:Aha.
Kate:A női mosdóban nyírták ki.
Lui:És lefejezték.
Kate:Ki az az őrült aki ilyet csinál. Én azt a csajt már egy ideje nem is láttam itt.
Lui:Mert kiiratkozott.
Kate:Ez azért durva. Viszont szerencse, hogy az első két tesióránk így elmarad, mert lezárták a tornatermet.
(Lui hirtelen zajt hall a folyosó végéről, s egy pillanatra odakapja fejét)
Lui:Nem leszünk bajban, hogy itt lógunk?
Kate:Mert miért lennénk bajban? Ez a harmadik emelet. Ide nem jár fel senki.
Lui:Miért nem?
Kate:Mert azt mondják, hogy szellemjárta.
Lui:Igen?!
Kate:Aha. Egy diák öngyilkos lett itt és a folyosó végében álló osztályterem meg az egész folyosó azóta olyan... hogy is mondjam...
Lui:Kísérteties?
Kate:Átkozott! Ez az egész iskola átkozott!
Lui:Mit tudsz róla?
Kate:Nagyon régen volt már. És egyébként is össze-vissza pletykáltak róla, de beszéltek valami nagyon fura dologról is.
Lui:Miről?
(Kate közelebb csúszik Lui-hoz úgy, hogy combjuk már összeér, s közben suttogva folytatja tovább)
Kate:Arról, hogy az öngyilkosjelölt, ez a Fiona benne volt a mocskos dolgokban.
Lui:Milyen mocskos dolgokban?
Kate:Fekete mágia, démonidézés meg ilyen hülyeségek. Voltak akik azzal cikizték, hogy lepaktált a sátánnal.
Lui:Feláll a szőr a hátamon.
Kate:Nekem mondod?! Az utolsó napjaiban nem is volt önmaga.
Lui:Miért?
Kate:Mert mindenhol csak bogarakat meg pókokat látott... még magán is, és megpróbálta levakarni magáról, de azt úgy csinálta, hogy saját magát vakarta véresre... az egész teste tele volt sebekkel amelyek soha nem akartak begyógyulni. Látomásai voltak és dühkitörései. Teljesen megbolondult. Azt mondják, hogy maga az ördög szállta meg és végül nem bírta tovább, öngyilkos lett.
Lui:És te honnan tudsz ilyeneket?
Kate:Pletykák.
(Kate és Lui beszélgetését a csengőszó szakítja félbe. Kate összegyűri szalvétáját majd beletűri farmerzsebébe, s feláll)
Kate:Menjünk.
(Kate ugrálva sétál le a lépcső aljára miközben Lui is feláll. Kate visszanéz rá majd Lui komoly tekintetet vet a lányra)
Lui:És te elhiszed?
Kate:Micsodát?
Lui:Ezt az egészet.
Kate:Én abban hiszek, hogy vannak olyan dolgok amikbe jobb nem belenyúlni.
(Lui leszaladt Kate mellé, s mindketten eltűntek a második emelet folyosóján. Nem látták azonban, hogy a lépcsősor közelében lévő tanterem ajtaja amelyik rálátott a harmadik emelet lépcsősorának felső fokára résnyire ki volt nyitva, s egy barna szempár követte a két diák beszélgetését elejétől a végéig)
...
(Abigel és Lucy az iskolai épület közelében álló park egyik padján ülnek, s beszélgetnek)
Abigel:Ez nagyon durva! Ma reggel a diri felhívta anyámat, hogy majd be kell mennem hozzá, mert jönnek a zsaruk és mindenkinek feltesznek mindenféle kérdést Margaret halálával kapcsolatban. Legalábbis azoknak akik ott voltak a bálon... és kapcsolatban állnak Ellie-vel... vagy Margaret-tel.
Lucy:Szegény Ellie.
Abigel:Szegény én! És szegény Patricia!
Lucy:Ezt meg hogy érted?
Abigel:Nem akarok pletykálni, de tegnap valami nagyon érdekeset láttam... meg hallottam is.
Lucy:Micsodát?
Abigel:Patricia és a tesitanár együtt kavarnak.
Lucy:Micsoda?!
Abigel:Ahogy mondom! A tesitanár dugiszálja Patriciat. Nem tudom, hogy így esetleg felfoghatóbb-e?!
Lucy:Ezt meg miből gondolod?
Abigel:Miből gondolom?! Tegnap láttam őket együtt smárolni az egyik közeli parkban... annyi eszük még volt, hogy nem ide a suli előtti parkba jöttek smacizni.
Lucy:Biztos vagy benne, hogy jól láttad hogy kivel volt Patricia?
Abigel:Száz százalékig! Így már azt is megmagyarázza ez az egész, hogy miért nem akarta bemutatni Patricia azt a titokzatos kis krapekot akiről úgy dalolt.
Lucy:Én nem hiszem, hogy Patricia és Mr. Mark...
(Abigel dühösen Lucy szavába vág)
Abigel:Pedig hidd el!
(Abigel felkapja táskáját, vállára dobja majd feláll a padról)
Abigel:És ha más nem, akkor majd én cselekszem.
Lucy:Ezt meg hogy érted?
Abigel:A rendőrség majd rákontráz arra a szaftos kis részletre amit tegnap láttam. A testneveléstanár hamarosan a sitten lesz egy kis pedofíliáért, ja meg egy kis sulin belüli közösülésért, bár azt nem tudom, hogy hogy nevezik ilyen rendőrnyelven.
Lucy:Nem értelek.
Abigel:Fel fogom jelenti Mark-ot a rendőrségen... és ha nem hisznek nekem, hát sebaj... annyi eszem még volt, hogy csináljak néhány pikáns fotót tegnap este, szóval már csak ki kell nyomtatnom őket és kész.
Lucy:De miért avatkozol bele mások életébe?
Abigel:Azért mert igazságot akarok szolgáltatni! Egy normális iskolába szeretnék járni és nem egy olyanba ahol a tanárok csak akkor adnak neked jó jegyeket, ha megdugnak.
Lucy:Te is lefeküdtél vele?!
Abigel:Micsoda?!
Lucy:Azért vagy ennyire mérges Mark-ra, mert Patricia-val láttad és nem azért, mert egy tanár-diák kapcsolat törvénybeütköző. A jobb jegyért csináltad?
Abigel:Mivan?! Lucy drágám, előre szólok neked, hogy a rágalmazásért is lehet ülni...
(Abigel feldühödten, s elpirulva elindul majd visszanéz, s visszaszól Lucy-nak)
Abigel:Ja... mellesleg a te apádat is nyugodtan feljelenthetném, mert ő is elég pedó.
Lucy:Ha?!
Abigel:Kate meg az apád. Tudok róla. De ne aggódj! Hamarosan mindenkire lecsap az igazság fejszéje, ebben biztos lehetsz!
(Abigel hátat fordít, s egyedül hagyja Lucy-t a parkban. Lucy telefonja hirtelen megcsörren. Elveszi ölében fekvő táskájából, s amint megpillanatja, hogy szöveges üzenetet kapott, elolvassa azt: ,,Mérlegelj... az egyik oldalon apád... a másik oldalon a börtön. Melyiket választod?! Rajtad áll.")
...
(Abigel a női mosdó egyik wc fülkéjében ül a wc kagylón, s közben telefonál)
Abigel:Helóka.
Mark:Na mi az cica?! Máris hiányod van? Nem volt elég tegnap éjjel mi te kis szuka?
Abigel:Most ne szukázz itt! Komoly dologról van szó!
Mark:Na lökjed.
Abigel:Mióta dugod te Patricia-t is mi?!
Mark:Ezt meg ki mondta neked?! Milyen hülyeségeket össze nem zagyválsz itt!
Abigel:Elég legyen! Láttalak titeket tegnap este a parkban. Vannak képeim is szóval befoghatod, mert megyek a rendőrségre.
Mark:Mivan?!
Abigel:Az van, hogy átvertél engem és most szívni fogsz! Tudod mit?! Leszarom! A délután elmegyek a rendőrségre és bemutatom nekik a képeket. Szépen kirúgnak és még ki tudja, hogy mi nem lesz itt! Az biztos, hogy ebben a városban, de lehet, hogy a környékbeliekben sem kapsz többé tanári állást, te kis hímkurva!
Mark:Így akarsz játszani mi?! Hát jólvan! Neked is van számomra egy kis ajándékom. Ha feljelentesz, kiteszem a netre a videókat amiket akkor vettem fel sunyiban amikor feljöttél hozzám és itt hancúroztál velem, na mit szólsz? Így is akarsz még játszani?
Abigel:Te szemét!
(Mark elneveti magát)
Mark:Tudtam én, hogy jók lesznek még valamire azok a videók.
Abigel:Na megállj csak!
(Abigel megszakítja a vonalat, feláll a wc-ről, kimegy a fülkébe, s annak ajtaját teljes erőből vágja be maga után)
...
(Kate apjával kézenfogva lép be az ajtón. A ház ahol Kate lakik egy hatalmas, kertesház. A folyosóra belépve azonnal néhány lépés múlva elkanyarodnak a konyhába ahol Kate anyja épp egy brióst eszik, s a reggeli helyi magazint olvassa. Amint meglátja Ken-t aki mostmár zakóban, nadrágban és fekete ünnepi cipáben pózol, megborotválkozva, rövid hajjal, sármosan... kiesik a briós Bettina kezéből, s számára megáll forogni a Föld egy pillanatra. Bettina krémszínű öltönyt, s miniszoknyát visel a hozzáillő sötét harisnyával és vajszínű magassarkúval. Rövid, egyenes, kemény vonású, mogyoróbarna haja vállára hull. Szemei kikerekednek. Magas hangon kezd el beszélni.)
Bettina:Ez meg mit keres itt?
Kate:Anya! Visszahoztam őt. Itt fog lakni.
Bettina:Itt aztán biztos nem?!
Ken:Bettina kérlek! Nem én akarom.
Kate:Én akarom!
Bettina:Honnan tudnád egyáltalán, hogy mit is akarsz valójában? Egy semmirekellő kis pióca vagy akinek ott virít a tojáshéj a fenekén.
Ken:Ne beszélj így a lányukkal.
Bettina:Neked semmi közöd nincs hozzá.
Ken:Talán. De ezen mostantól változtatni fogok.
(Kate megmarkolja apja kezét)
Kate:És én segíteni fogok neki.
(Bettina az asztalra dobja az újságot majd feláll, s csípőre teszi kezeit)
Bettina:Mi a fene ez, valami összeesküvés ellenem?!
Kate:Nem. Csak elegem volt már abból, hogy minden héten más apám van!
(Bettina értetlenül áll a konyha közepén, s végignyalja felső fogsorát. Kissé parasztosan válaszol.)
Bettina:Mi van?!
Kate:Hallottad! Azt akarom, hogy...
(Kate monológját egy hatalmas, hasába nyilaló éles fájdalom egyenesen térde kényszerítette. Karjait szorosan hasa köré szorította, s közben szorosan összeszorította fogait.)
Kate:AAahh!
(Ken és Bettina is azonnal odaszaladtak ijedtükben. Kate esése közben egy cetli esett ki amire ez volt írva:,,Halálnak halálával halsz!")
...
(Penny a suli közelében lévő park hídjánál állt. Forgolódott, s nagy levegőt eresztett ki magából amikor egy kucsmás alak végre megérkezett, hogy bővítse társaságát)
Penny:Na végre!
(A rejtéjes alak végül lehúzta magáról lila színű kucsmáját)
Abigel:Azt mondtad, hogy tudsz segíteni!
Penny:Mark?
Abigel:Az!
Penny:Hallgatlak.
(Penny démonian mosolygott miközben Abigel kétségbeesetten mesélni kezdett)
---------