18.rész - Változás szele

Az előző részekből:

Romeo:Hogy?
(Gabriella nagy levegőt vesz)
Gabriella: El akarok válni.
....
Kevin:Készülsz valahová?
Bettina:Igen, készülök.
(Bettina oda sem figyel Kevinre csak pakol tovább, mintha az ott sem lenne)
Bettina:És majd csak a jövő héten jövök haza.
...
Penny:Ez most a te hibád! Abigel-t kellett volna elkapnod a szilveszteri bulin és nem Lucy-t. Ehelyett te majdnem őt ölted meg. Nem hiszem el, hogy nem tudtad normálisa lefedni a bejáratot. Most nem tartanánk itt, ha nem lettél volna ilyen hülye szokásod szerint.
(Az alak kezei hirtelen körbefonják Penny nyakát mindkét oldalról)
Penny:Ááá!....
...
Edem:Jó reggelt kívánok, lányok.
Lucy:Maga az új igazgató úr?
Edem:Ahogy mondod. Edem Simons vagyok. A harmadik emelet pedig hivatalosan is lezárásra kerül.
...
Kate:És mi lenne ha sarokba szorítanánk őket?
Aurora:Kiket?
Kate:Lexit meg Dinát.
....
Ellie:És emlékeztek arra, hogy a mosdó ajtaja milyen erővel szokott becsapódni.. ez azért történik, mert huzat van.. anélkül, hogy nyitva lenne bármelyik ablak is.
...
Abigel:Szóval valaki egész idő alatt fel-alá járkált a női mosdókból? Az első emelet és a harmadik között?
May:Ez olyan bizarr.
...
------------------
(Egy fekete kocsi kanyarodik be az iskola utcájába. Amint az utca végére ér, lelassít majd megáll. Kate és Romeo beszélgetnek a kocsiban. Azóta beszélgetnek mióta elindultak onnan ahol titokban Romeo fel szokta venni kocsijábal Kate-t, de még mindig nem jutottak dűlőre. A feszültség izzik a levegőben, akárcsak az érzelmek)
Romeo:Kate szeretlek! De nem lehetek mindig ott veled. Az emberek soha nem értenék meg a kettőnk kapcsolatát.
Kate:Na hát ezt most úgy fogalmaztad meg mintha egy elcsépelt mexikói szappanoperában lennél.
Romeo:Miért? Talán nem igaz?
(Kate lesüti szemeit, lehajtja fejét)
Kate:De.
Romeo:El sem hiszem, hogy miken kell keresztül menned.
(A lány újra felemeli a fejét majd ránéz a férfire)
Kate:El akarok menni a suliból vagy nem tudom. Mindig agyalok, hogy mi lenne a jobb. Annyian elmentek már. Meg nem is szeretek itt lenni.
Romeo:Hova el?
Kate:Nem tudom. Illetve tudom. Vagyis, csak egy tippem van. Apu szerint kollégiumba kellene mennem. Van is egy klassz iskola, de messze van innen.
Romeo:Milyen messze?
Kate:Az ország másik felében?
Romeo:Dehát az több, mint félezer kilométer.
Kate:Tudom. De úgy érzem nem maradhatok itt. Itt mindenki csak veszekszik és folyton bántják egymást. Úgy érzem eleget sérültem már. Elegem van. Ki vagyok, pedig aztán még csak egy félév ment el.
Romeo:De mi lesz velünk?
(Kate mélyen a férfi szemébe néz)
Kate:Nem tudom. Nem tudom Romeo, tényleg.
Romeo:Te szeretsz engem?
Kate:Persze, hogy szeretlek.. de ez az egész olyan bonyolult.
Romeo:Szerintem mindenre van megoldás.
(Kate rápillant az órájára; nem képes témát váltani, menekülni akar, fojtja a levegő a zárt helyiségben)
Kate:Mennem kell. Mindjárt becsöngetnek.
(Kate csókot nyom Romeo arcára majd kiszáll a kocsiból és elindul a suli felé)
...
(Eközbe a tömött helyijáratos buszon Justin épp a telefonját pötyögi mikor az egyik megállónál felszáll Bryan pont annál az ajtónál amelynél Justin áll. Mivel nem tud tovább menni ezért megáll Justin előtt)
Justin:Szia.
Bryan:Hali.
Justin:Miújság?
Bryan:Semmi.
(Bryan végigvágzát újjaival felzselézett rövid haján)
Justin:Jó a hajad.
Bryan:Kösz.
Justin:Lexinek csináltad? Hallottam - meg persze láttam is -, hogy mostanában vele futsz.
Bryan:És?
Justin:Csak kérdeztem. Meg mondtam.
(fél perc néma csend kell, hogy elteljen mikor Justin újra odaszól Bryan-nek)
Justin:Nem tudom mit lehet enni Lexin.
Bryan:Mert?
Justin:Csak mondom. Nem gondoltam, hogy érdekelnek a hozzá hasonló emberek.
Bryan:És mi van ha igen?
Justin:Csak hülyét csinálsz magadból, ennyi.
Bryan:Menj a francba!
(Bryan hátat fordít Justin-nak)
...
(Abigel és May mindeközben már a folyosón állnak s beszélgetnek)
Abigel:Szóval.. akkor mi is lesz az első óra?
May:Matek.
Abigel:Ühü.
(A következő pillanatban May odasúg Abigel-nek)
May:Szerinted biztos, hogy sikerülni fog a terv?
Abigel:Tuti. Milliószor átbeszéltük.
(May fennakasztja szemeit egy pillanatra)
May:Hát nagyon remélem.
(Ugyanekkor Penny halad el mellettük napszemüvegben, sálba bebugyolálva, de hirtelen a sál egy picit lecsúszik mire Abigel és May észreveszik a lila foltokat Penny nyakán. May hangosan megjegyzi)
May:Na mi az?! Rossz randi?!
(Penny visszafordul majd beszól)
Penny:Ha akarod a te nyakad köré is odatekerem.. jó szorosan.
Abigel:Hát ki is nézzük belőled!
(Penny úgy tesz, mintha meg sem hallotta volna csak megy tovább)
May:Ez durva volt.
(Csengőszó tölti meg a folyosókat)
(May gyanakodva körbenéz a folyosón ahonnan mindenki szállingózik be a saját osztálytermébe)
May:Remélem Lucy-ék már bent vannak.
Abigel:Néhány percet késhetnek.
(May nagy levegőt vesz majd összenéznek Abigel-lel aki az osztályterem felé biccent üzenve ezzel barátnőjének, hogy ideje menni végül mindketten elindulnak a terem felé.
Ugyanebben a pillanatban a második emeleten Lexi és Bryan búcsúznak el egymástól egy kirívó, erőszakos csókkal, miután pedig Lexi lesétál a lépcsőn, Justin bukkan elő a másik oldalról. Már csak páran vannak a folyosón mikor Bryan megpillantja a feléje közeledő Justint és sebes léptekkel próbál bemenekülni osztályába, de Justin még időben elé lép)
Justin:Nekem már elegem van!
(Bryan elmosolyodik, egy pillanatra felnéz a plafonra majd belevakar hajába miközben másik kezét zsebre vágja)
Bryan:Te tényleg nem szállsz le rólam.
(Justin kihúzza magát)
Justin:Addig nem amíg meg nem kapom amit akarok.
Bryan:Mit akarsz?
Justin:Ezt!
(Justin ekkor kihúzza magát, megemeli testét majd közelebb hajol a nála egy fejjel magasabb Bryan-hez, kezeivel átkulcsolja nyakát majd közelebb húzódik hozzá majd szenvedélyesen megcsókülja Bryan-t. A folyosón eközben az a néhány diák akik még kinn áll elneveti magát, mutogatni kezd, pofákat vág majd berohan a saját termébe. Bryan néhány másodperc múlva megijed majd meghátrál)
(Justin még mindig Bryan-nal szemben áll de egyikőjük sem tud megmozdulni, a levegő egyszerre izzik és fagyott meg körülöttük)
(Miközben a levegő a hűvős és a forró között váltakozik a második emelet folyosóján, a harmadik emeleten Lucy és Ellie munkálkodik)
(Lucy ellép a koszos mosdótükörtől)
Lucy:Kész. Szerintem innen mindent belát.
Ellie:Na végre! Késő délután még zárás előtt visszajövünk, megmondjuk a portásnak, hogy a padban hagytunk valamit aztán bemegyünk még a mosdóba is; feljövünk ide, hazavisszük a kamerát és...
(Lucy közbevág)
Lucy:Meglesz a bizonyítékunk Penny ellen, amit azonnal viszünk a rendőrségre és végre vége lesz minden borzadálynak.
(Ellie hatalmas lélegzetet vesz, hangja megkönnyebbültté válik)
Ellie:El sem hiszem, hogy végre vége..
Lucy:Én sem.
Ellie:Ennek vége és végre, valahára élhetjük az életünket.
Lucy:És végre fókuszálhatunk a másik tervünkre is.
Ellie:Milyen másik tervünkre?
Lucy:Hogy hogyan csábítsuk el Bryant Lexitől.
(Ellie a plafonra bámul, egy pillanatig elpirul)
Ellie:Aaaah.. ne fárassz.
Lucy:Ne már! Láttam hogy néztél rá.
(Ellie egy pillanatig Lucy szemébe néz majd megrázza a fejét; beletúr hajába)
Ellie:Tetszik. De szerinted kinek nem? Egyébként meg.. nekem már amúgy sem kéne. Az a valaki aki leáll egy olyan lánnyal mint Lexi?! Ne hülyéskedj. Ha valaha elkelek a piacon én olyan embert akarok magam mellé aki nem olyan puhapöcsű, mint Bryan már megbocsáss. Egy férfi ne süllyedjen le ilyen mélyre.. vagy legalábbis ne legyenek ennyire mélyponton az elvárásai egy lánnyal kapcsolatban.. az önbecsüléséről nem is beszélve.
Lucy:Egy tipp.
Ellie:Hm?
Lucy:Szerintem ne olvass több pszichológiai könyvet.
(Ellie szemöldöke felugrik egy pillanatra)
...
Ulga:Késtetek!
(Ellie és Lucy késve lép be az osztályba; Ulga pedig azonnal elkezd velük sikítozni ovális fejével, vörös arcával)
Ellie:Jó reggelt tanárnő! Elnézést!
Lucy:Elnézést de a mosdóban voltunk.
Ellie:Tudja.. épp a havi.. és.. hát.. öö.., szóval tudja..
Ulga:Nem tud érdekelni! Most az egész osztály elővesz egy papírt és írtok nekem egy két oldalas dolgozatot a puhatestűekről. Ha nem haladja meg a két oldalt inkább be se adjátok, ígyis-úgyis beírom a karót.
(Lucy és Ellie tátott szájjal ülnek a helyükre miközben az osztály többi tagja dünnyögni és hangoskodni kezd)
Lexi:Hülye seggfejek!
Ulga:Lexi pedig most azonnal fogja magát az ellenőrzőjével együtt és megy fel az osztályfőnökéhez! Hallottam már összegyűlt a három szaktanári szóval nem kell külön irkálással fáradoznom.
(Lexi a táskájában kotorászik majd megragadja az ellenőrzőjét, feláll a padból majd kisétál az osztályból)
Ulga:Diktálom a kérdéseket!
...
(Az iskola után a nebulók kitömörülnek a tanintézményből; közöttük van Kate is, kinek elébe hirtelen Kevin rohan aki kissé meglepődött arckifejezéssel néz végig saját lányán)
Kate:Szia, apa.
Kevin:Szia, drágám.
(Puszit váltanak egymás között)
Kate:Mi a baj?
Kevin:Isteni híreim vannak.
Kate:Milyen hírek?
Kevin:A Townswille-i gimnázium- és leánykollégium felszabadított még egy helyet. Csak neked!
(Kate arca elfehéredik)
Kate:Hogy micsoda?
Kevin:Hát nem nagyszerű? Itt hagyhatod ezt a koszos sulit és végre új életet kezdhetsz a külváros egyik legismertebb gimnáziumjában.
Kate:Fú. Ez tényleg újdonság.
Kevin:Nem örülsz?
Kate:És most oda kell mennem vagy micsoda?
Kevin:Te akartál elmenni.
Kate:Igen, tudom.. csak olyan furcsa amikor .. hogy is mondjam.. szóval valóra is válik.
(Kevin megfogja Kate vállát majd mélyen a szemébe néz)
Kevin:Figyelj. A változás rémisztő és félelmetes, de csak akkor tudsz igazán szembe szállni a félelmeiddel ha megteszed azt amitől félsz. Szerintem itt az ideje, hogy itt hagyd ezt az iskolát, amelyben eddig csak szenvedéssel és bajjal kellett találkoznod.
(Kate emlékképeiben felbukkan a sok szenvedés amit eddig megélt)
Kate:Igazad van. Szerintem jobb lesz, ha még ma felhívod őket.
Kevin:Akkor? Mész?
(Kate felemeli fejét majd határozott kijelentést tesz)
Kate:Igen. Átiratkozom a Townswille-i gimnáziumba.
...
(Bryan telefonját nyomogatja miközben egy nyitott, üres buszvárófülkében áll. Amikor a szél befúj a fülkébe kicsit összerezzen, összehúzza magát majd mikor meglátja, hogy Justin áll be hirtelen mellé, elteszi a telefont majd zsebredugja kezeit)
(Justin és Bryan egymás mellett toporognak, néha egyik lábukról a másikra dölöngélnek.. nem néznek egymásra, csak le a földre vagy néha előre.. közel fél lépésnyi távolságot tartanak egymás között miközben Justin megpróbál szóba elegyedni Bryan-nel)
Justin:Szóval?
Bryan:Szóval!
Justin:Csak úgy otthagytál búcsú nélkül.. délelőtt a folyosón.. az után a dolog után.
Bryan:Ja.
(Bryan lehorgasztja a fejét, mindkét keze kabátzsebében pihen, egyik lábával egy követ kezd el rugdosni bakancsával)
Bryan:Bocs.
Justin:Nem haragszom.
Bryan:Pedig lehetne rá okod.
Justin:Ja, tudom.
(Újabb félperces néma csend mielőtt Justin újra veszi a bátorságot, hogy kezdeményezzen)
Justin:Akkor most mi lesz?
(Bryan végre most az egyszer ránéz Justin-ra de csak egy pillanat erejéig, aztán újra a kis kaviccsal kezd el játszani; a szél lökései most erősebbek és ridegebbek)
Bryan:Hogy érted, hogy mi lesz?
Justin:Hát..
(Justin torka elszorul, aztán arca elpirul majd végül veszi a bátorságot és kinyögi mondandóját)
Justin:.. veled meg Lexivel.. meg velem. Velünk.
(Bryan újra felkapja a fejét, mondana valamit, de inkább nem teszi, ehelyett újra a földet kezdi el nézni aztán kicsit megemeli kobakját, az autókat nézi, amelyek az úton közlekednek)
Bryan:Nem tudom.
Justin:Olyan nincs hogy nem tudod. Olyan van, hogy nem akarod vagy félsz tőle; de biztos hogy tudod mit akarsz.
(Bryan mérgesen rákiabál Justin-ra, hogy úgy érezze mintha nem is a saját szájából hangoztak volna el a következő szavak)
Bryan:Veled akarok lenni.
(Bryan elfordítja a fejét majd elhalkul)
Bryan:De nem lehet.
(Justin ekkor odalép Bryan elé)
Justin:Miért nem?!
Bryan:Ne haragudj Justin de én nem tudnék úgy élni.
(A busz ebben a pillanatban befut majd Bryan fellép, de Justin még odakiabál neki)
Justin:Persze, mert így sokkal könnyebb. Elbujkálni.
(Bryan helyet foglal a buszon, a jármű ajtói bevágódnak majd a busz elindul Justin pedig belerúg a buszmegállós tábla oszlopába)
Justin:Rohadás!
(Ezekben a pillanatokban Aurora még mindig ott áll az iskola folyosóján, kezében egy rmappát szorongat és várja, hogy Lexi megjelenjen ami szerencséjére azonnal meg is történik; amint Lexi odaér Aurorahoz aki elállja az útját)
Lexi:Tűnj az utamból!
Aurora:A-a. Az most nem fog menni.
Lexi:Mondtam! Tűnés!
(Lexi elmenne Aurora mellett mire az megmarkolja csuklóját)
Aurora:Nem mész sehova! Előbb inkább nézd meg ezt!
(Lexi meglepődöttségében hirtelen mozdulni sem tud; Aurora a kezébe nyomja a mappát mire Lexi egy pillanatra fürkészni kezd Aurora tekintetében hátha hazugságon kapja, végül kinyitja a mappát, végignézi a benne rejlő kinagyított képeket majd elsápad)
Lexi:Ezek meg...?
Aurora:Képek a szilveszteri bulimról amin te hótrészeg voltál és egyszerre két pasival is csináltad. A srácok sajna nem voltak annyira részegek és csináltak rólatok néhány fotót.. mivel valószínűleg ők soha nem fognak erre járni és egy kicsit sikerült is megfenyegetnem őket, ezért elküldték nekem azokat a fotókat, amelyeket készítettek. Mondhatnám elég durva akciófotók lettek, hogy szelíden szóljak. Amúgy meg vidd csak el őket magaddal nyugodtan. Nem vagyok hülye. Minden este nézem a Gyilkos sorok című krimisorozatot; csináltam belőlük másolatot. Méghogy a tévéből nem lehet tanulni.
(Lexi levegőért kapkod)
Lexi:Miért csinálod ezt?
Aurora:Tudod... Imádom a divatot meg a csini cuccokat, csak az a baj, hogy nem akarok olyan hülye picsa lenni mint te!
Lexi:Hogy mi van?!
Aurora:Elegem van abból, hogy folyton mondogatod, hogy a csapat tagja vagyok de közben egy hülye szerepet kell játszanom, aminek a szövegét mindig te írod meg. Elegem van! Ja, és a hülye kis deviáns démonidéző klubodból is kiszállok, mert szeritnem hótciki az egész. Nagyon gáz. Örülj neki, hogy nem jelentelek be a pszichiátriára emiatt.
Lexi:Saját magatok egyeztetek bele a dologba.
Aurora:Marhaság!
Lexi:És mégis hogy akarsz kiszállni, hm?! Nem szállhatsz ki! Már te is tag vagy! Vérszerződést kötöttünk.
Aurora:Menj a francba Lexi!
Lexi:Honnan vetted ezeket?!
Aurora:Semmi közöd hozzá.
Lexi:Esküszöm, hogy megölle...
(Aurora közbevág)
Aurora:Vége van Lexi! Ennyi volt!
(Aztán hátat fordít Lexinek, megcélozza a kijáratot, de még egy utolsó szóra visszafordul)
Aurora:És ha valaha bántani merészelsz itt bárkit is.. esküszöm, hogy ezeket kiplakátolom. Vagy rosszabb! Elfaxolom a szüleidnek! Én is tudok úgy játszani ahogy te!
....
(A lányok mindeközben egy hangulatos Pub-ban ülnek és beszélgetnek)
May:Szóval most akkor csak várunk itt?
Ellie:Ühü.
(Ellie belekortyolna italába amikor Lucy ráteszi Ellie poharának a szájára a kezét)
Lucy:Te meg mit képzelsz mit csinálsz?
Ellie:Mert?!
Lucy:Először koccintunk.
(Abigel hirtelen megpillantja ahogy az emberek szinte küzdenek a heves szél ellen, hogy néhány lépéssel előrébb jussanak a járdán)
Abigel:Hú. Ez a változás szele!
May:Erre igyunk!
Lucy:Csirió!
Ellie:Egészségetekre!
Abigel:Egészség!
(A lányok megemelik poharaikat majd koccintanak s mindannyian belekortyolnak saját italukba. Először látszanak felhőtlenül boldognak és mosolyognak, kacagnak így)
---------------.
...........
---------
...

8.rész Szemtől szemben

Az előző részek tartalmából:
-
Mrs. Kelly:Tudod mi lesz itt ezek után?! Ránk száll a média! A diákok pletykálnak! A tanárok úgy szintén!
(Andrew előrehajol, s összeráncolja homlokát)
Andrew:A fenébe is! A tanárok ugyanúgy benne vannak, mint mi.
Mrs. Kelly:Aha! És ezt ki fogja nekik elmondani?!
-
Abigel:Nem akarok pletykálni, de a tesitanár dugiszálja Patriciat.
Lucy:Ezt meg miből gondolod?
Abigel:Miből gondolom?! Tegnap láttam őket együtt smárolni az egyik közeli parkban...
Lucy:Biztos vagy benne, hogy jól láttad hogy kivel volt Patricia?
Abigel:Száz százalékig!
Abigel:Fel fogom jelenti Mark-ot a rendőrségen...
Lucy:Te is lefeküdtél vele?!
Abigel:Mivan?! A te apádat is nyugodtan feljelenthetném, mert ő is elég pedó.
-
Kate:Hallottad! Azt akarom, hogy...
(Kate monológját egy hatalmas, hasába nyilaló éles fájdalom egyenesen térde kényszerítette. Karjait szorosan hasa köré szorította, s közben szorosan összeszorította fogait.)
Kate:AAahh!
(Ken és Bettina is azonnal odaszaladtak ijedtükben. Kate esése közben egy cetli esett ki amire ez volt írva:,,Halálnak halálával halsz!")
----------
(Kate a folyosón áll mikor a tűzjelző csörömpölő hangja megszólal, s hirtelen a semmiből mindenki elkezd kifutni az épületből. Ahogy Kate elhalad az egyik osztály mellett, bepillantva a terembe meglátja Ellie-t aki az első padban ül, s egy jegyzetfüzetbe körmöl. Kate megáll majd míg háta mögött elrohannak a diákok ő besétál az osztályba.)
Kate:Ellie, nem jösz?! Tűzriadó van!
(Ellie komoran szólal meg, de nem néz fel füzete fölül)
Ellie:Nem. Ez csak egy újabb próba.
Kate:Mit csinálsz?
(Kate közelebb sétál Elliehez majd ránéz a jegyzetfüzetére majd felolvassa a nagybetűkkel mázolt feliratot)
Kate:Én öltem meg.
Kate:Mi ez?
(Ellie ekkor feláll a padból majd szemtől szemben találja magát Kate-tel. Ellie tekintete üveges, arca szürke, szemei beesettek, s kissé sápadt kinézete meglepi Kate-t)
Ellie:Valamit tudnod kell. Már egy ideje tartogatom magamban. Nem merem senkinek sem elmondani.
(Ahogy Ellie beszél, egyre közelít Kate-hez aki csak hátrál)
Ellie:Én öltem meg Margaret-et. Én fenyegetem az embereket telefonon keresztül. Én csinálom az egészet.
Kate:Hogyan?!
(Kate nem tud tovább hátrálni. Háta hozzákoccan a fekete táblához, de Ellie nem tágít. Egyre közelebb és közelebb simul Kate-hez)
Ellie:Így!
(Ellie jobb kezében hirtelen egy konyhakés jelenik meg, s hasba szúrja vele Kate-t. Míg bal kezével Kate-t nyomja a táblához, addig a jobbal egyre mélyebbre döfi a kést, s egyre közelebb hajol a lányhoz, hogy érezze utolsó nyögéseit. Kate érzi ahogy a fájdalom robbanásként lepi be gyomrát, nemi szervét és méhét. Ellie orra összeér Kate-vel majd Ellie felordít)
Ellie:PUSZTULJ!
(Ekkor Kate hirtelen felébred, s ráeszmél, hogy az egész csak egy rossz álom volt. Verejtékesen néz körül a szobában, s rájön, hogy egy kórházban van, kórházi ruhában. Apja néhány lépéssel az ágya mellett ül egy széken, s azonnal felkapja fejét ahogy látja lányát aki lihegve tér magához álmából. Kate hátratúrja haját majd szapora lélegzetvétele közepette felteszi első kérdését)
Kate:Hol vagyok?
(Apja odarohan hozzá, átöleli lányát, puszit nyom feje búbjára, majd mélyen a szemeibe néz)
Ken:Itt vagyok drágám, nincsen semmi baj.
Kate:Rosszat álmodtam.
Ken:Jólvan. Csss.
(Ken mégegy puszit nyom Kate homlokára)
Ken:Semmi baj, minden rendben van.
Kate:Mit keresek itt?
Ken:Nem emlékszel?
Kate:Nem.
Ken:Összeestél otthon, a konyha kellős közepén. A hasadat fogtad. Anyáddal betettünk a kocsiba és elhoztunk ide, de útközben elájultál.
Kate:Ó. És, most... most mi van? Miért vagyok még itt? Mi történt? Hol van anya?
Ken:Ő elment. Sürgős dolga akadt.
Kate:Persze, mint mindig.
Ken:De szeret téged.
Kate:Ezt nem hiszem el.
Ken:Erről most ne vitatkozzunk. Valami fontosat akarok mondani neked.
Kate:Te is elhagysz?
Ken:Nem. Dehogy! Szó sincs róla.
Kate:Akkor? Megint álmodom?
Ken:Nem, nem álmodsz. Adná az isten, hogy álmodj.
Kate:Mért mi a baj? Mi az?! Mondd már!
Ken:Kate! Tudod, hogy miért vagy itt?
Kate:Fájt a hasam, biztos csak valami menstruációs görcs lehetett vagy ilyesmi. Miért nem engednek haza?! Mehetünk vagy mi lesz?!
(Kate-n egyre jobban kezd elülni a pánik miközben apja próbálja nyugtatni kedves, negédes, halk, suttogó hangjával)
Ken:Minden rendben lesz, ígérem. Viszont el kell, hogy végezzenek rajtad egy műtétet.
Kate:Milyen műtétet.
(Ken szájára teszi jobb kezét. Könnyeivel küszködik)
Kate:Mi az?! Hallod?! Mi van?! Milyen műtét?!
Ken:Kate, szivem. A méhed.
Kate:Mi van a méhemmel?
Ken:Egy rákos daganatot találtak a méhedben ami elég csúnyán elterjedt. Azt kérdezték anyádtól, hogy szoktál-e panaszkodni nem szokványos hastájéki fájdalmakra.
Kate:Szoktam, de csak a menstruáció miatt, csak a menstruáció miatt van, semmi komoly.
Ken:Kate ez komoly. Ha nem műtenek meg akkor a tumor el fog terjedni és rámehet más, eddig még egészséges szerveidre is.
Kate:Ki veszik a tumort vagy micsoda?
Ken:Ki kell, hogy operálják a méhed, Kate.
.....
(E közben az iskolában a szabadság csengettyűjének hangja zengte tele az épületet. A diákok azonnal rohantak ki az udvarra vagy a folyosóra.. bárhová csak ne kelljen többé az órán ülniük. A folyosón Lucy és Ellie beszélgetnek miközben odalép hozzájuk Abigel)
Abigel:Na, Ellie. Elengedett a pszichomókus, azt hittem, hogy a héten még nem jösz?!
Ellie:El.
Abigel:Jézus Mária?! Mi ez a komorság?! Mindketten a falnak dőlve, magatokba zuhanva?!
Lucy:Ö, hogy reagáljak miután megfenyegettél?
Abigel:Az nem fenyegetés volt. Csak figyelmeztetés.
Ellie:Szerintem túl messzire mentél.
Abigel:Na?! Most akkor titokban tartod ezt a kis affért Lucykám vagy elterjeszted mindenkinek?! Mert ha a második abban én is segíthetek.
Lucy:Annak mondom el akinek akarom.
Abigel:Áhá!
Ellie:Miért nem foglalkozol a saját dolgaiddal?!
Abigel:Most mi a fasz van?! Mindenki ellenem lett hangolva vagy micsoda?!
Ellie:Mások magánéletéhez senkinek semmi köze nincsen.
Abigel:Ezt a pszichomókus mondta?
Ellie:Nem, ezt én mondom.
(Abigel ekkor szúrós szemekkel mered Ellie-re aki ugyancsak belenéz Abigel szemeibe, s felvonja szemöldökét majd megrázza fejét)
Ellie:Na mi az?! Rólam még nem szivárgott ki semmilyen mocskos titok amivel megtudnál fenyegetni?!
Abigel:Miről beszélsz?!
Ellie:Mostanában eléggé megváltoztál, tudod.
Abigel:Szerintem idővel mindenki változik valamilyen szinten.
Lucy:Csak az nem mindegy, hogy merre.
(Ekkor Patricia csatlakozik a lányokhoz)
Abigel:Na megjött a főbejáratos kurva! Hol voltál?! Gyors toszás a tesitanár irodájában?
(Patricia ledöbbenve hallgatja Abigel szavait)
Patricia:Mi bajod van?!
Abigel:Bajod az neked van! Elég nagy! Mr. Mark, ha?! Jobb nem volt?! Miért nem az igazgatóval kefélteted magad?!
Patricia:Nem tudom miről beszélsz!
Abigel:Majd megtudod. Meg megérzed.
(Abigel fogja magát, s emelt fővel elhagyja a lányok körét)
(Ellie kézenfogja Lucy-t, majd mikor elmennének Patricia rájuk szól)
Patricia:Hát ti meg hova mentek?!
Ellie:El.
Patricia:Én is megyek.
Ellie:Kösz nem.
Patricia:Most meg mi jött rátok?
Ellie:Tegnap este May felhívott. Elmesélte, hogy miket mondtatok rá és hogy nem mer bejönni a suliba, mert azzal csesztetik, hogy leszbikus. Nektek köszönhetően már fenyegetik is mobilon, hogy szétütik a leszbi punciját meg egyéb borzadályok.
(Patricia harsányan felnevet)
Patricia:Tényleg azt írták neki, hogy szétütik a punciját?! Ez kurva nagy!
Ellie:Na szia.
(Ellie és Lucy elmennek)
(Patricia a lányok után kiabál)
Patricia:Tök mindegy. Nincs szükségem rátok. Hülye picsák vagytok mind.
(Ebben a pillanatban Aurora és Dina halad el Patricia mellett, miközben nevetgélnek beszólogatnak Patricianak)
Aurora:Csak így tovább!
Dina:Ez az! Hulljon a férgese!
(A lányok nevetve továbbállnak mikor Patricia szája összeszorul, s realizálja, hogy mi is történt az utóbbi öt percben vele, s barátaival)
...
(Lucy és Ellie a harmadik emelet lépcsőjén szaladnak felfele, hogy elérjék céljukat)
Lucy:May-t tényleg bántották?
Ellie:Már kérvényezte is a magántanulóságiját.
Lucy:Most akkor többet nem is jön suliba?
Ellie:Még nem hagyták jóvá. Szóval gyakorlatilag addig jönnie kellene. Lehet, hogy a szülei leigazolják majd neki vagy elmegy az orvoshoz valami kamu ürüggyel, hogy igazolást szerezzen.
Lucy:Eléggé komor volt a hangulat lent. Az egész atmoszféra annyira megváltozott.
Ellie:Nekem mondod?! Feljöttünk ide és úgy érzem, mintha hirtelen egy tucat espresso kávét ittam volna.
Lucy:Valami baj van ezzel a hellyel.
(Lucy és Ellie a folyosón szelik a levegőt gyors lépteikkel ahogy egyre közelednek az utolsó ajtóhoz amely tárva-nyitva várja őket akár egy éhes száj)
Ellie:Emlékszel amikor ezelőtt odabent voltunk?! Nem mentek valami jól a dolgok. Nem hiszem, hogy jó ötlet visszajönni ide.
Lucy:Most a paranormális dolgokra gondolsz?
Ellie:Nem! Arra, hogy leesett a szemüvegem és nem láttam semmit.
(Lucy és Ellie belépnek az osztályba, s körülnéznek)
Ellie:Nincs itt semmi. Az ablakok tárva-nyitva. Hátul szekrények, rendezett padok, székek.
Lucy:Mire ez a felsorolás?
Ellie:Csak arra, hogy attól, hogy nem hiszek benne, még ijesztő. Megpróbálom pótcselekvéssel háttérbe szórítani a félelmemet.
(Lucy végigpásztázza a közeli faliújságot)
Lucy:Ez érdekes.
Ellie:Micsoda?
Lucy:Semmi. Nincs itt semmi.
Ellie:Én is ezt mondtam.
Lucy:Nem! Pont ez az! Hogy nincs itt semmi! Semmi az égvilágon.
(Lucy hátraszalad az üveges szekrényekhez)
Lucy:Ezekben sincs semmi. Pedig esküszöm, hogy volt bennük valami.
Ellie:Micsoda?!
(Lucy nekitámaszkodik a szekrénynek majd elharapja a száját)
Lucy:Nem emlékszem.
Lucy:Te mire emlékszel mikor utoljára itt voltunk?
Ellie:Arra, hogy bejüttönk, becsapódott az ajtó, huzat volt ami leverte a szemüvegem aztán megtaláltam a szemüvegem és kirohantunk az ajtón. Miért te mire emlékszel?
Lucy:Volt egy újságcikk.
Ellie:Milyen újságcikk?
Lucy:Fekete mágiáról meg démonokról meg ilyenekről.
Ellie:Szóval zagyvaságokról.
(Ellie körbenéz a teremben)
Ellie:Én nem látok sehol sem újságcikket.
Lucy:Hát pont ez az!
Ellie:Most azt akarod mondani, hogy valaki kitakarította a helyet mire ideértünk vagy mi?!
Lucy:Nem. Viszont ha itt maradunk akkor csak időt pazarlunk és nem haladunk semmit.
Ellie:És engem jobban érdekelne valami más.
Lucy:Micsoda?
Ellie:Hogy ki ölte meg Margaret-et és miért. És, hogy ki küldözgeti az üzeneteket. Hogy megfog ölni meg ilyenek.
(Lucy elmosolyodik)
Lucy:Be kell valljam azt hittem, hogy soha többé nem jösz vissza.
Ellie:Jó a terapeutám. És az alaptalan fenyegetésekben nem hiszek.
(Lucy bólint egyet)
Lucy:Soha nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de... le kell mennünk a tornaterembe.
Ellie:Soha! Mr. Mark tuti, hogy az irodájában van. Belépünk az épületbe, ő már akkor tudja, hogy bent vagyunk. Képtelenség.
Lucy:Akkor majd beosonunk.
Ellie:Ez egy rossz ötlet.
(Lucy nem reagálva Ellie véleményére kirohan az osztályból.)
Ellie:Ne már!
(Ellie rászedve magát utánarohan)
...
(Patricia a női mosdó tükre előtt sminkeli magát mikor Abigel lép ki az egyik toalettfülkéből)
Abigel:Tudod nem kell, hogy így legyen.
(Patricia szemrebbenés nélkül folytatja eddigi tevékenységét)
Patricia:Miről beszélsz?
(Egy másik fülkéből Penny lép elő)
Penny:A bosszúról.
Patricia:Nem kell, hogy mégegyszer halljam a kornyikátokat... benne vagyok!
(Patricia megfordul, a mosdótálra támasztja mindkét kezét majd elvakult tekintetével a lányokra néz)
Patricia:Öljük meg Mark-ot.
...
(Mr. Mark belép irodájába majd az ajtó melletti ruhafogasra akasztja zakóját. Fehér ingje, kék nyakkendőjével kiemeli szemei színét, s arca sokkal szexisebbnek hat. Imádott szexi lenni és imádta tudni, hogy tudják róla, hogy az.)
(Patricia a már csukott ajtó előtt állt, s mégegy utolsó szó erejégi mobilját szájához tarotta)
Patricia:Most megyek be csajok. Hívjátok le a dirit ide vagy úgy öt perc múlva.
(Patricia ekkor zsebrevágta telefonját majd bekopogott az ajtón)
(A férfi ajtót nyitott, s megpillantotta Patriciat)
Mark:Neked nincs órád?!
(Patricia nem szólt egy szót sem csak rávetette magát Mark-ra, majd a férfi végül magával húzta a lányt irodájába, s magukra zárta az ajtót)
...
(Lucy és Ellie a tortanerem épülete előtt állnak)
Ellie:Szóval, akkor?
Lucy:Rendben, akkor bekopogunk Mr. Markhoz. Egyikőnk bemegy, és...
Ellie:Na! Na! Elfelejtetted, hogy Mr. Mark egy pedofil állat?! Nem gondolod, hogy leteperne azonnal mihánst egyikünk az irodájába kerülne?
Lucy:Akkor mi a terv?
Ellie:Ketten megyünk be Mr. Mark irodájába.
Lucy:Hát ez nagyszerű.
Ellie:Mondjuk megkérdezzük, hogy mikor lesz újra tesióra.
Lucy:Ez nagyon béna.
Ellie:Valamit kérdeznünk kell. Kell valami indok. Aztán mikor kijövünk tőle.
Lucy:Ha élve kijövünk.
Ellie:Szóval amikor kijövünk akkor nem jövünk ki az épületből hanem a másik irányba megyünk, az öltözőbe.
Lucy:És ha észreveszi?
Ellie:Szerintem nem fogja.
(Lucy és Ellie bemennek az épületbe majd egy kis előtérben találják magukat. Jobb oldalon néhány lépéssel az ajtótól Mr. Mark irődjába. Előre a tornaterem. Jobbra kanyarodva Mr. Mark irodája után a női öltöző, s mosdó. Balra pedig a srácoké)
(Ellie és Lucy odaállnak az iroda ajtaja elé majd kopognak. Válasz azonban nem érkezik. Újra bekopognak. Semmi válasz.)
Lucy:Nincs itt.
Ellie:Lehetetlen.
Lucy:Pedig tényleg nincs itt.
(Ellie fülét az ajtóhoz dugja, benéz a kulcslyukon, de nem hall-lát semmit)
Ellie:És tényleg nincs bent.
Lucy:Várj!
Ellie:Mi az?!
(Lucy és Ellie lépteket hallanak a nőiöltöző felöl. Lucy kézen fogja Ellie-t majd elrohannak balra)
Ellie:Jaj ne! Csak a fiúöltözőbe ne!
(Lucy és Ellie berohannak a fiúöltözőbe. Az ajtó mellett megállnak majd hallgatóznak. Két lány beszélgetését hallják ahogy végigmennek az előtéren ki egyenesen az épületből, s közben beszélgetnek)
Abigel:Most Patricia is jól megszívja.
Penny:Eddig a faszt szívta, hát most szívja ezt is.
(A lányok felnevetnek. Lucy és Ellie az öltöző ajtajából hallgatóznak. Ellie felvonja szemöldökét)
Abigel:Ez a Patricia tényleg azt hitte, hogy együttműködünk vele.
Penny:Ribanckurva. Megérdemli azt amit teszünk vele.
(Penny és Abigel kisétálnak az épületből. Ellie és Lucy előbújnak a férfiöltözőből)
Ellie:Ez Abigel volt.
Lucy:Meg Penny.
Ellie:Ki az a Penny?
Lucy:A démonom.
...
(Patricia egy sötét szobában ül egy széken. Kezei a széktámlához kötve. Szeme szemtakaróval befedve.)
Patricia:Segítség! Hahó! Segítség! Hall valaki?! Haló! Engedjenek el! Kérem! Könyörgöm!